Életkép a Mura vidékéről - Beszéljünk magyarul! /a Nyelvről mindenkinek sorozatból - Népújság, a szlovéniai magyarok hetilapja

A magyar nyelv presztízséről igen sok szó esik mostanában. Valóban van mit javítani a helyzeten, ugyanakkor fontos, hogy amíg a Muravidéken vannak beszélői, használói a magyar nyelvnek, csak addig beszélhetünk annak presztízséről. Az igazsághoz pedig hozzátartozik, hogy általános tendenciáról van szó, hiszen Magyarországon is hasonló a helyzet, a magyar nyelv presztízse ott sincs magasan, viszont − a másfajta helyzetből adódóan − nem vetődik fel a kérdés, hogy vajon pár évtized múlva lesz-e még, aki magyar nyelven énekel altatót a kisbabájának.
Fontos tehát, tisztelt Olvasók, hogy beszéljék, használják magyar anyanyelvüket vagy a környezetük segítségével elsajátított magyar nyelvet, hogy mindig legyen miről beszélgetnünk. A muravidéki magyar nyelvváltozat sajátos, ezért különleges. Sokszor találkozom a kijelentéssel éppen a muravidékiek részéről, hogy az itteni emberek nem beszélnek szépen magyarul.
Viszont abban egyetérthetünk, hogy ami különleges, az értékes is. A művészettel áll így az ember, sokszor nem tudja teljes egészében megélni, befogadni az adott műalkotást, vagy számára éppen akkor és ott nem fogható az üzenete, mégis elismeri, hogy művészetről van szó. Álljunk hozzá így a magyar nyelvhez is, a muravidéki magyar nyelvváltozathoz is!
Teljesen természetes, hogy egy nyelv több változatban él. Gondoljunk az angolra, a németre, a franciára, a spanyolra vagy a kínaira! A nagy beszélőközösséggel bíró nyelvek változatainak a beszélői sokszor nem is értik meg egymás nyelvjárását, nyelvváltozatát. Ahhoz, hogy gondolataikat megoszthassák a másikkal, egy közös, iskolában elsajátított irodalmi nyelvre van szükségük.
A magyar nyelvváltozatokat szerencsére könnyű megérteni. Nyilván van egyfajta szétfejlődés, hiszen Trianon óta a határon túli területek más ország fennhatósága alá kerülve az adott nemzet nyelvével szorosabb kapcsolatba kerültek, megnőttek az átvételek, sokasodnak a kölcsönszavak. Minél hosszabb volt az elszigeteltség Magyarországtól, illetve minél kisebb lélekszámú közösségről van szó, annál több az átvétel, annál nagyobb hatással van az állam nyelve a magyarra. Nem csupán a szókincsben kezdődik meg a változás, hanem a sokkal nehezebben formálódó nyelvtanban is, a toldalékokban, a mondatszerkesztésben.
A muravidéki magyar nyelvváltozatban is fellelhetők természetesen a szlovén nyelv okozta változások a magyar nyelvjárási jellemzők mellett, ezért nehezebb az írott magyar nyelv elsajátítása. Az úgynevezett összmagyar standard ugyanis, amely az írott nyelvváltozat és a helyesírás alapja, már tanult nyelv, nem egyenlő a mindennap beszélt nyelvváltozattal. Viszont sokkal könnyebb dolgunk van, mint az angol, az arab vagy az orosz esetében, ahol jóval nagyobb távolság van a standard és a többi nyelvváltozat között.
írni, használni, hanem arról, hogy mit használnak, írnak az összmagyar standardban, és a muravidéki magyar nyelvváltozat miben tér el ettől. Ehhez kérem az Önök segítségét is! Kérdezzenek bátran, írják meg, mikor éreznek bizonytalanságot, amikor magyarul beszélnek vagy tollat (manapság inkább billentyűzetet) ragadnak. Addig is, amíg írnak az info@nepujsag.net címre, beszéljenek, éljenek magyarul!

Gróf Annamária, a Maribori Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének lektora

forrás: http://www.nepujsag.net/index.php?option=com_content&view=article&id=2831:nyelvrl-mindenkinek-beszeljuenk-magyarul&catid=62:nylevrl-mindenkinek&Itemid=88

Pages

lellemese