Hobo - Földes László így vall József Attila verseiről: "Verseit úgy olvasom, mint szent könyveket, és néha mintha a saját gondolataimat látnám leírva."
Bevallom, néha én is így vagyok velük....
Tudod, hogy nincs bocsánat,
hiába hát a bánat.
Légy, ami lennél: férfi.
A fű kinő utánad.
A bűn az nem lesz könnyebb,
hiába hull a könnyed.
Hogy bizonyság vagy erre,
legalább azt köszönjed.
Ne vádolj, ne fogadkozz,
ne légy komisz magadhoz,
ne hódolj és ne hódits,
ne csatlakozz a hadhoz.
Maradj fölöslegesnek,
a titkokat ne lesd meg.
S ezt az emberiséget,
hisz ember vagy, ne vesd meg.
Emlékezz, hogy hörögtél
s hiába könyörögtél.
Hamis tanúvá lettél
saját igaz pörödnél.
Atyát hivtál elesten,
embert, ha nincsen isten.
S romlott kölkökre leltél
pszichoanalizisben.
Hittél a könnyü szóknak,
fizetett pártfogóknak
s lásd, soha, soha senki
nem mondta, hogy te jó vagy.
Megcsaltak, úgy szerettek,
csaltál s igy nem szerethetsz.
Most hát a töltött fegyvert
szoritsd üres szivedhez.
Vagy vess el minden elvet
s még remélj hű szerelmet,
hisz mint a kutya hinnél
abban, ki bízna benned.
1937. július-augusztus
Hobónak - Földes
4 megjegyzés:
Hazai viszonylatban nem ismerek más olyan előadót vagy együttest, akik annyira tökéletesen megéreznék a versben rejlő dallamot mint a Kaláka!
J. A., Jeszenyin, Weöres, Kányádi, Lorca, Petőfi, Kosztolányi... stb. – fantasztikusak!
A Kalákát én is nagyon szeretem, a költőóriásokat, akiknek a verseihez értően nyúltak hozzá szintén, magáért a líráért is lelkesedem. Ám sok másik előadót ismerek, akik alkalmilag vagy hivatásból, de gazdagítottak egy versen azáltal, hogy zenét - dallamot tettek hozzá.
Mondják szobrászokról, hogy a követ nem kifaragják, hanem a benne rejtőző alakról fejtik le a felesleges követ. A vers zenésítés is így történik, ha nem a zenéjét, hát a mondanivalóját leli meg a zene.
Viszont én sok előadót és zeneszerzőt tartok a vers-éneklés mesterének. Ha az oldalamon visszalapozgatsz, találni itt több versfeldolgozást, mind egy-egy műremek, a maga nemében. A sorozatból még hiányzanak a Hobo által előadott opuszok - persze a Misztrál vagy a Cédrus vagy a Szélkiáltó (stb.) mellett.
Persze, igazad van, nekem is nagyon sok kedves és kedvenc megzenésített versem van. Hobotól nagyon szeretem a József Attila, Morrison, Ginsberg verseket.
Vagy pl. Ágnes Vanilla - J. A., vagy Radnóti megzenésítései.
Visszatérve a Kalákára, az ő „Fekete ember”-ük után volt, hogy mikor elővettem a Jeszenyin kötetet – már nem tudtam anélkül olvasni a verseket, hogy a dallam ne lett volna alattuk - mellettük.
Ilyennek érzem még pl. Tolcsvaytól a Nemzeti dalt.
Szóval: nem minden nap, és nem minden bokorban terem IGAZÁN jó megzenésítés.
Most aztán megyek, és meghallgatom az általad ajánlottakat.
majd még folytatom a sort
Megjegyzés küldése