Babócsa hazánk déli részén, a csodaszép Duna-Dráva Nemzeti Park területén található. A falu legfőbb nevezetessége az úgynevezett Basa-kert, ahol a tavaszi természet különlegesen szép arcát ismerheted meg.
A falubeliek elmondása szerint 1555-ben vették be településüket az oszmán törökök, akik leginkább a rózsákat kedvelték. Viszont Babócsán kivételt tettek. Az egyik basa kertjét hófehér nárciszhagymákkal ültettette tele, amivel – a helyiek szerint – felesége iránti szerelmét akarta kifejezni. Olyan gondosan végezték a telepítést, hogy a csillagos nárcisz évszázadok óta minden tavasszal kinyílik, s a csodás virágtenger immár a falu jelképévé vált. Ilyenkor, április és május fordulóján virágzik a 13 hektáros terület teljes díszében.
A nárciszosban, a vár valamikori területén egy templomot is feltártak, romjai ma is látogathatóak.
A vár központi helyén álló kegyúri apátság, a Szent Miklós monostor a Tibold nemzetség temetkező helye volt.
A török korban palota és fürdő épült itt, melynek maradványait a feltárás után, állagmegóvási céllal, visszatemettek.
A vár központi helyén álló kegyúri apátság, a Szent Miklós monostor a Tibold nemzetség temetkező helye volt.
A török korban palota és fürdő épült itt, melynek maradványait a feltárás után, állagmegóvási céllal, visszatemettek.
A babócsai vár és török időkből való védői Háy János Dzsigerdilen - A szív gyönyörűsége című könyvében is szerepelnek. Álljon itt a könyvből egy részlet:
"És valahai történetből volt bőségesen. Mert bár aprócska erősség volt
ez, mégis különös szerepet kapott a végvárak láncolatában. A török hol
elfoglalta, s diadalt ült a falak között, hol pedig, szinte észrevétlen
kisurrant a várból, s úgy tett, mintha sosem lett volna ott. Senki sem
érthette, miért. A király csapatai mikor vissza akarták volna foglalni
egy alkalommal, még véletlenül sem találtak ott egyetlen törököt sem,
sőt még a török fürdő homlokzatán is megváltoztatták a feliratot magyar
fürdőre. Számtalan elképzelés született arról, hogy miféle titok bújhat
meg a babócsai vár falai között. Többen azt állították, hogy a kövek
közé a hajdani építők derék harcosok tetemét illesztették, s mikor
ellenség fogja a várat, ezek éjjelente kiszöknek a hideg kövek
szorításából, s megrémítik a foglalókat, hogy azok aztán másnap ne is
tudják, mimódon szökjenek vissza indulásuk helyére. Mások viszont a föld
titokzatos kisugárzására gyanakodnak, valami mélyekből eredő
méregerőre, ami szörnyű fájdalmakat okoz a törököknek, s csak a magyarok
menekülnek hatása alól, mert ők mégiscsak százévek óta szokták már ezt.
Addig-addig találgatták a titok eredetét, hogy végül olyanféle hellyé
vált Babócsa, mint ami a valóságban nem is létezik, mint valamely
tündérbirodalom, óperenciás kastély, tükörország, égig érő kerekerdő.
Nem volt mese, amiben ne szerepelt volna egy babócsai szabólegény, a
szegény babócsai ember harmadik fia, sőt hallani lehetett a híres
babócsai királyságról, sokszor pedig már nem is helynévként, hanem
állatnévként jelenült meg. Születtek afféle mesék is például, hogy a
róka meg a babócsa, amiben a róka sanyarú véget ért mohósága és
kapzsisága folytán, mikor bekapta volna a babócsát, az huss elrepült, s a
róka valami mély verembe zuhant. Bizony, ha bárkit megkérdeztünk volna
akkortájt, mi az a Babócsa, senki nem válaszolta volna, hogy egy
falucska kis palánkvárral, nem messzire Kanizsától: hümmögtek, hammogtak
volna, s valamelyik mesét hozták volna elő. Bizony ha azt kérdeztük
volna meg valakitől: kik laknak abban a babócsai tükörvárban, hát nem
mondott volna mást, mint hogy tündérek, ördögfik, óriások s talán
sárkányok. Azt nem mondta volna senki, hogy Babócsán végvári vitézek
élnek asszonyaikkal. Bizony a magyarkirály, Első lopó Lipót is mesebeli
helynek képzelte Babócsavárat, mert hát zsoldot, azt sohasem küldött
vitézeinek. Így aztán a végvári harcosok a környező falvakból rabolták
össze mindazt, amire szükségük volt, s hogy haragot ne szüljön a
rablászás, mindig csak azt mondták, kelletik a babócsai sárkánynak, mert
különben kitör a várból, s mindenkit elpusztít a környéken, magához
ragadja a fiatal lányokat, s kénbűzös barlangjába vonszolja. A megrémült
parasztnép meg csak adagolta, adogatta a hordóborokat, keréknagy
kenyereket, s mindenféle cafrangos húsokat is. Elég nekünk a török -
mondogatták -, a sárkány az aztán végképp nem hiányzik."
Amikor a közelben éltem, kedvelt kirándulóhelyünk volt a Basakert. Erről tesz bizonyságot az alábbi kép is:
Amikor a közelben éltem, kedvelt kirándulóhelyünk volt a Basakert. Erről tesz bizonyságot az alábbi kép is:
2 megjegyzés:
"Lájk". Kár, hogy a temlomromok nálunk általában csak térdig érnek.
ez a templomrom éppenséggel vagy 2 méer magas
Volt mellette egy török fürdő romja is. Mivel annak az állagmegóvására nem volt pénz, visszatemették, ma fű nő rajta. Sajátos módszer, ezelőtt nem láttam hasonlót. A templomrom falait viszont megmagasították.
Sokat nem hallunk a babócsai pasáról, pedig jelentős volt. Háy Jánosnak a Dzsigerdilen címú könyvébe még bele is lett szőve a pasa és a Babócsai vár.
Megjegyzés küldése