lellemese

A feleségem mondta, hogy írjam le a kedvenc asztal mellett emlegetett regéimet a környék tudománytalan múltjáról.

Az összefüggéstelen anekdotákat, amiket nem jegyeztek fel a történelemkönyvek, mert annyira jelentéktelenek, ha csokorba fűzzük így három generációval később egy pompás mesének alapanyagaivá válnak és ha megfűszerezzük a magyar népfolklór ‘nagyotmondó’ hagyományának elemeivel, akkor a magyarvilág közepévé tesszük Lelle környékét egy bő évtizedre a háború környékén. (A népfolklór ‘nagyotmondó’ hagyományát - közismerten – kocsmai hazudozók, mint Hári János hagyományát ne engedjük át végképp a politikus uraknak.)

Csupa olyan információm van, ami a Lelle újságban megjelent, vagy itt-ott fellehető internetes történeti anyagokban, vagy a családi emléktárban. Nem készítek irodalomjegyzéket, mert tudománytalan dolgokat teszek egymás közelébe önkényesen, nem is várom el senkitől, hogy komolyan vegye.

Tehát, Lelle.

Sétálgat az ember a Balatont látni jött vendégével a korzón, az unalomig ismert bóvliárus standok között hömpölygő tömegben, egy idő után elkezdtem elmondani, a helyek históriáját, valahogy úgy, hogy – lellei metamorfózis - a KGM (Kohó és Gépipari Minisztérium) üdülőjéből lett (apró) Piroska hotel, majd egy kis Széchényi terv hozzáadásával Szent István hotel. (Ilyenkor elmerengünk a dolgokon, hogy jelentős nagyberuházást itt csak volt miniszterelnökök…)

Aztán este bor mellett folytathatók a nagyobb lélegzetű témák

A korzó túlsó vége a jó kis tűzijáték finálé, ott egymás közelében van a református imaház, ahova ‘56 után száműzve volt a XX. század legnagyobb magyar református teológusa, aki horthysta vezérkari szárnysegéd volt a háborúban, elrejtették a pápai református teológiára tanulni a leszámolások idejére, azt igazi nagy tudós lett, akit ‘56-ban nyomorékra vertek, mert beválasztották egy olyan direktóriumba, amiben ott se volt, azt száműzték Lellére. ‘Valahogy’ kiment Svájcba ‘67-ben ott doktorált, a nyolcvanas években hazaengedték, nem lehetett a leghíresebb Budai gyülekezet lelkésze, csak németül prédikálhatott és taníthatott a teológián. Összeszedett egy maroknyi teológust magaköré, azokkal tartott speciálkollégiumokat.

A gyülekezeti termében bérelt helyet a Pallasz Páholy, ami a miniszter urak többségét adta a mindenoldali kormányokba azóta. Aztán meghalt. Utódja lett a lelkészi székében a mostani ‘Ember’ miniszter.

A speciálkollégistái meg államtitkárok meg miniszterek lettek valamitől szinte kivétel nélkül.

Kicsit kínos, hogy dokumentáltan ‘t. szolgálati’ alkalmazásban állt egy, és nem dokumentáltan vélhetően legalább még egy helyen a lelkész szolgálaton túl, a ‘rendszer módosítás’ egyik megbízott előkészítőjeként jött haza 1982-ben, (a rendszerváltás szerepeit 1984- ben,két év múlva osztják ki a ma is ismert szereplők között). Ettől függetlenül és erről a részről mit se tudva, nagyon szerettük, egy igazi idol volt, az igazi magyar.

A templomi terítők hímzését a Lellére kitelepített református nagyasszony szervezte. A férje két kormányban volt miniszter és egyben államtitkár a háború előtt.

Aztán ott a Tildy villaként emlegetett épület, a református lelkész úr, a háború utáni első köztársasági elnöke ‘lakta’ egy időben. Mindig állt két ávós az ajtóban, akik vigyáztak rá. A helyiek nem nagyon tudták, hogy nem díszőrség, hanem háziőrizet.

Aztán meg a kertmozi, a helyi emlékezet szerint ott tartóztatták le Rajk belügyminisztert. Mindig piszkálta a fantáziámat, hogy mit keresett alig kétszáz méterre az háziőrzött Tildytől!?

Aztán a nővéremtől megtudtam, akinek a Klára néni a református nagyasszony mondta, hogy a Rajkot az ő teraszukon tartóztatták le és ítélték el hazaárulásért. Micsoda? Mit keresett ott a Rajk egy horthysta miniszternél?!  Erre majd visszatérünk.

Ha már megemlítettük a kormányzót, szaladjunk fel képzeletben az iskolába, amikor az öreganyám németre tanította a kastély gyerekeit, egyszer a látogatóban lévő Vitéz Nagybányaitól kapott húsz pengő borravalót, amivel igen megsértette a nagyit, mert vagy ne adjon, vagy adjon rendesen, de a húsz pengő az durva sértés.

A felesége rokonainál volt látogatóban Horthy, a rossznyelvek szerint az asszony tudtán kívül, mert ott is volt valami csinos kisasszonyka, mint ahogy az ország minden pontján terjengenek ilyen regék. Amúgy a család katonatagja vezérezredesi rangot viselt, amiből nem sok volt a kormányzóság területén, lehetet megbeszélnivalójuk. Az is lehet, hogy ez a ‘kisasszony-szál’ csak rege, esetleg fedőtörténet, hisz tart a háború ekkor, amikor a nagyi megsértődött.

Ja, és a család a kastélyban él, lengyel származású! Ez még érdekesebb!

Ugyanis, nekik semmi közük nincs a Bogláron keresztül menekített lengyelek dolgához, hogyan is lehetne, hisz a kormányzó rokonai, meg a hadsereg vezérezredese. Az meg ott Bogláron valami féllegális félcivil dolog, amit állami részről az Antall József miniszterelnök kisgazda politikusapja koordinál, meg benne van a meghalt kisgazda elnök, Gál Gaszton, egyik lánya is.

Ugye a németek véletlenül előre szólnak a kormányzónak, hogy két nap múlva elismerik a független Szlovákiát, ekkor Horthy menetparancsot ad a hadseregnek és a csehek protektorátusát, ami nem Szlovákia része, Kárpátalját elfoglalja a magyar honvédség.

Így keletkezik az a korridor, amin keresztül a lengyelek épp bőrrel elmenekülhetnek a német-szovjet bevonulás elől.

Oké, a vélelmezett számuk, akik Magyarországon keresztül jutnak nyugatra 130-150000 fő, csak azt nem tudom megfejteni, hogyan és honnan kerülnek másfél millióan a lengyelek nyugati emigrációba, saját kormánnyal és saját hadsereggel 1990-ig bezárólag fennmaradva. Németországon át menekülve? Nem életszerű. Esetleg a magyarországi számok erősen alábecsültek?

Az ismert tény, hogy a háború alatt az egyetlen középfokú lengyel iskola a világon itt működött Bogláron. Nyilván erről tudott a német, meg az orosz titkosszolgálat is. Horthynak meg semmi köze hozzá?

A németek tudtak Horthy kiugrási kísérletéről és ‘44 márciusában megszállják az országot. Az sokáig biztos volt, hogy a kiugrási kísérlet miatt jöttek be. Mára árnyaltabb a kép, lehet hogy a Svájcban megkötött német-amerikai-angol-francia paktum miatt vették át az ország irányítását.

A lengyel iskolát megszüntetik.

Az oroszok Katyinban kezelik a lengyel katonai elit kérdését, 40000 halott.

A varsói lázadás idején megállnak Varsó előtt, a németek vérbe folytották a lázadást, majd az oroszok elcsatolják kelet-Lengyelországot, a Lembergi területeket.  

A lengyel-orosz viszony azért olyan amilyen máig.

Az iskola mégis működött vagy négy évet Bogláron és ebből nem csinál balhét Vorosilov a vörös horda főparancsnoka?!

Egy kicsit még nézzünk mélyebbre az időben, az első világháború után alakul a Független Kisgazda Párt. Csokonyvisonta-i lelkészi szolgálatom alatt ismertem meg a falu szülöttjének Nagyatádi-Szabó Istvánnak a históriáját, aki négy elemivel lett földművelésügyi minisztere több kormánynak. Róla szól a kedves anekdota, mikoris először ment be az országházba, mint választott képviselő félhangosan összesúgtak gúnyosan a háta mögött a képviselő urak, ‘megjött a béres’. Megált, hátrafordult és annyit mondott jól hallhatóan, ‘ennyi baromhoz kell egy béres is’. Róla nevezték el a Nagyatádi féle földreformot, háromalakos szobrot állítottak neki a Kossuth téren, amit a háború után levittek Csokonyába és a kriptája tetejére tették.

Nagyatádi és Gál Gaszton közösen alapították a Kisgazda Pártot és elnökei voltak.  Ez, persze nem így volt egészen, csak a népi emlékezetben történt így. Egy politikai formáció, ami az első világháború előtt nem létezett.

Szívesen gondolom azt, hogy ez az echte somogyi politikai formáció a somogyi parasztpolgár és a somogyi birtokos polgár összeborulásának szellemi gyermeke, ez se így voltegészen.

(Mint ahogy szívesen gondolom, hogy Horthy is hirtelen felindulásból lett a haza megmentője és nem az antantot is felügyelő mentorai instruálására. Horthy a siófoki találkozójukon közös nevezőre kerül az Ország legnépszerűbb politikusával, Nagyatádival. Aztán kinyírják politikailag, már ahogy szokás Nagyatádit. Haza megy, tíz nap múlva halott. A hivatalos verzióval szemben a helyi emlékezet szerint a budin ülve lőtte főbe magát.)

Szívesen gondolom, hogy Vorosilov ezelőtt a somogyi szellemi termék előtti hódolatát fejezi ki, amikor beköltözik a Györöki kastélyba a népi emlékezet szerint.

Akkor nekem még Csokonyába nem jött át, hogy a Kisgazda Gaál Gaszton az a Boglári Gaál Gaszton.

Róla, a családjáról, a munkájáról szinte semmit se tudtam, nem is érdekelt senkit.

A helyi legendáriumban pikáns kis szösszenetként élt, hogy a lányai a kilátódombon ruhátlan nimfákként suhantak fától fáig, így lévén múzsái Mikszáth íróúrnak, persze ez lehetett a népi képzelet terméke is csupán.

Varga Béla plébános úrról, aki kisgazda sem regélt évtizedekig a fáma, amíg emigrációban volt Amerikában vagy hol.

Meg arról se, hogy Tildy tiszteletes lett a Kisgazda pártelnök, mint később a Torgyán Jóska.

Meg, hogy a Gaál Franci, híres színésznő volt és semmi köze a Gaál családhoz, csak a második férje volt Szőlőskislaki meg kisgazda.

Rajzanak a kisgazdák a vidéken, kell itt legyen valami fészkük.

Az se állt össze, hogy a ‘70-es évek elején - amikor a magyar avantgárd a kápolnáknál lévő sírokba és a rom kápolnákba költözött, és végül a rendőrség távolította el a ‘huligánokat’ – egy szemtanú elmondása szerint -  mert rohangáltak művészi részegen egy hosszú vöröshajú színésznő koponyájával a kezükben, ordítozva, hogy ‘hazaáruló lotyó’. (A koponya lehetett akárkié is, hisz a Franci művésznő a férjével ’48-ban Hollywoodba megy, a férje a magyar emigráció vezető testületének tagja. 73.-ban New Yorkban hal meg, tehát amikor a tehetséges avantgárd vitéz sírgyalázók rohangálnak a vélelmezett koponyájával, még él. A tévedésük alapja a Gaál kripta. Franci csak dacból vette fel a színi tanára nevét, így lett Gaál.)

Na most, márciusban ’44 bejönnek a németek, betiltják a Kisgazda pártot, a komcsikat meg a szocdemeket. Ezek együtt az un. ‘magyar frontba’ tömörülnek és illegalitásban bujkálnak.

Nem állítjuk meg az orosz hordát az áttörhetetlen Árpád vonalnál, már német megszállás alatt. Erdély védelmében ötezer katonát áldoztunk összesen, gyakorlatilag átengedjük az orosznak-románnak komolyabb ellenállás nélkül. Valamiért geostratégiailag a Balaton-Székesfehérvár-Budapest vonal kell legyen a háború végső nagy ütközete.

Berlint 12 nap alatt beveszik, egymillió halott, itt meg fél évig állt a front. Miért?

Szeptemberben Vorosilov marsall határt lép Battonyánál, októberben bekvártélyozik a Szőlősgyöröki kastélyba, fél évre a hagyomány szerint.

A szőlősgyöröki Jankovics kastély geostratégiailag a legjobb választás? Ugyan!

Az biztos, hogy a németek a Balatonon át nem fognak támadni, de több előnye nincs.

Honnan tudta, hogy a kastély társaságába tartozó kisgazdák adják majd a háború utáni új nomenklatúra gerincét? Honnan tudta, hogy hova kell jönnie? Ki adta meg a címet? Ugye véletlenül se a kormányzó úr körei a kiugrási kísérlet folytatásaként teremtve meg - egy rugalmas átmenetet az impériumváltásra?

Beleszeret a Franciba Szálin főembere, a Vorosilov marsall a rossz nyelvek szerint.

Esztendő múltával a győztes hadvezér oldalán járja körbe a világhírű színésznő Moszkvát, Leningrádot, meg néhány másik nagyvárost, ahol a filmszínházak a Franci filmjeit játszák. (Nekem egyet se sikerült előkerítenem, mert egyetlen filmtöredéke maradt ránk, azt is valamely moszkvai múzeumban őrzik.)

A Franci rabul ejtő tekintete hozza helyzetbe az új kisgazda nomenklatúrát?

Akkor ez a világtörténelem egyik legkülönösebb szerelme és érdemtelenül keveset beszélünk róla. Romantikus történelmi filmekbe kellene faragni, ez jobb, mint az Eszter könyve!

Esetleg a kormányzó úr kavarja az új nomenklatúra útjának egyengetését, hogy tíz év megszállás után rugalmasan visszatérjen, amikor kimentek az oroszok, és ezért tartóztatják le Rajkot a hazaárulót Zsindelyék teraszán?!

Most még nem tartunk itt, most még csak a balatoni csata előkészülete zajlik.

Egy rosszalló szót se hallani a lengyelek menekítéséről Vorosilovtól, pedig az orosz ismert módon bánt velük, itt meg a fészke van a lengyel migráns csempészetnek. Nem tudott volna róla? Aligha.

A paktum, amiről 70 évig nem tudunk.

Svájcban a németek, a franciák, az angolok meg az amerikaiak összedugják a fejüket és megállapodnak, hogy a nyugati frontról a németek úgy dobhatnak át a balatoni csatához 127 hadosztályt, hogy a vonatokat nem bombázzák.

A háború innen kezdve operett háború irdatlan véres kulisszákkal. (Pl.: Drezdát aznap bombázzák porig - tehát bombázni tudnak - amikor a Szénatéren halomra lövik a 40 000 Budáról kitörni készülő magyar és német katonát. Véresek a kulisszák, de már nem a folyamatban lévő háborút játszák, itt már az orosz ellen játszanak)

Az oroszokat beetetik, hogy lengyel földön lesz a német ellentámadás, oda erősítenek Zsukov köré.

Vorosilov kapja az ajándékot a Balaton, Székesfehérvár, Budapest vonalon.

A front fél évet áll, a családunk férfitagjai, akiket elvisznek lövészárkot ásni az oroszok, úgy mesélték, ‘a tél miatt vesztegelt a front’. Úgy mesélték a zalai olajmezöket védte a német.

Pedig nem, a háború legnagyobb nyugati árulása miatt állt a front, a paktum miatt, így osztják fel Európát. A szövetségesek, mint kés a vajban haladnak a német területeken, nekünk meg marad az orosz szemben a majdnem teljes német haderővel egy álló háborúban.

A lakosságot kitelepítették a part mentén.

Novemberben Tildyt kicsempészték Pestről, Fehérvár mellől egy repülővel átvitték a front fölött tárgyalni, hogy kérem itt ez a jó képességű illegális ‘magyar front’, akik alkalmasak a háború utáni rendezésben közreműködni. (Kollaborálni?)

Ki adta meg a címet, hogy kit keressen Tildy pártelnök úr a ’magyar front’ képviseletében a front orosz oldalán, a marsall úr? Persze a kormányzó úr semmilyen módon nem vesz részt a konspirációban, nem is vehet. Nem is tud róla, hisz a rokonok Lellén vannak (még a háború után is egy darabig a gyerekek itt járnak iskolába), a dolgok meg Boglár környékén történnek. Mit érdekli a lelleieket, ami Boglár környékén történik!?

Telt-múlt az idő, Vorosilov néhány százezer orosz, magyar és német katona élete árán áttöri a védvonalat és szerelmes. (Csak Ercsinél a Duna-i átkelésnél annyi orosz halt meg, mint a D napon a szövetséges partraszállásnál, 60 000.) A győzelem már csak egy hónap.

Megkezdődik a békeszerződés szerinti tíz éves orosz katonai megszállás.

Láss csodát, az első szabad és tiszta választáson a Franci urának a pártja 58%-ot kap!

A Franci urának az párt társaságából Tildy tiszteletes köztársasági elnök lesz, Varga Béla plébános úr meg a parlament elnöke. Kollaborálnak? Addig tart az országlásuk, amíg a Franci szerelme? ’47-ig Vorosilov a magyar helytartó.

Mindenki nagyon boldog, a háborúnak vége, most majd már ‘búza nő a csatatéren’, a lelleiek hazajönnek Zicsből a kitelepítésből, földosztás meg mindenek. Béke van.

Arról kevés szó esik, hogy felfegyverzett orosz irreguláris rablóbandák járják a környéket teherautókon, a nagyapám egy éjszaka a nagyfejszével akarta megállítani őket a Farkas tanyán, még jó, hogy nem lőtték le. Mindent elvittek, még a dunyhát meg a párnákat is. Megjött a szép új világ.

Balekok kora:

Beáll Lelle aranykora. A ‘45-ős szezon oda van, a Francit is magával vitte a győztes hadúr, na de ‘46 minden idők legjelentősebb lellei szezonja lesz.

Itt dobog az ország szíve, aki csak számít az itt tölti a nyarat, hisz Vorosilov papjai az ország zászlósuraivá lettek, legfőbb méltóságok. A közelükben lenni az lobby-erőt eredményez, naná, hogy jönnek a régi elit meg az új feltörekvő elit lovagjai. A panziókban (később világhírű) zenészek játszanak és dizőzök énekelnek, kavarog a nyár. A villa tulajdonosok ekkor még nem kitelepítettek. A hírek itt és Pesten a Váci utcában születnek.

Itt pörög föl a világtörténelem máig legnagyobb hiperinflációja a forint előzményeként, közben pezseg a lellei nyár, negédes világvége hangulatot búgnak a dizőzök. Amit csak lehet váltanak aranyra. Az úri társaság mulatozik, érzik, hogy a múlt értékei folynak ki higanyként az ujjaik között, két tojás már többet ér, mint a biztonságot adó bankbetét számlád, de a tánc még tart.

Ez egy édes eset.

Nézzük kicsit közelebbről. Ismertem a fiát annak a zsidó embernek, aki hazakerült a budai villájába Auswitzból, ő csinálta a forintot. Azt persze nem értem hogyan került Auswitzba, ha Horthy megmentette a pesti gettót. Lényeg ő teremti meg a forint szakmai hátterét, mert erre kapott megbízást, meg a bevezetés levezénylésére, amit a Rajkkal közösen csinálnak.

Nem viselt állami hivatalt, tehát nem tartozott a zászlósurak közé, a megbízást se tudni kitől kapta, a zászlósuraktól aligha, ők leginkább balekoknak tűnnek a történetben.

Az oroszoktól? Nem valószínű, lehet ekkor még ők is balekok. az oroszoktól nem valószínű, mert a magatehetetlen festőművész fiáról Amerikán keresztül gondoskodnak sokévtizeddel később is a legmagasabbnál is magasabban ülő pénzügyi körök. (Persze nem pénzzel segítik, hanem újabb balekoknak ígért pénzzel, aminek fejében el kell tartaniuk a művész urat. A számlát persze sohase egyenlítik ki. Nem szokták.)

Ezek a titokzatos körök osztják hamarosan a marsall segélyeket, Európa újjáépítési pénzeit.

Ekkor mi még nem tudunk róla, hogy mi olyat nem kérünk.

A muszka se tudta, hogy nem kér. Őket is abból az alapból etetik akkor még, abból fegyverezték fel a teljes krasznaja armiját a háború közepén. Előtte tönkreverjük őket, utána tönkrevernek minket.

Ekkor még minden nagyon-nagyon képlékeny a győztesek oldalán.

Szóval az biztos, hogy hazavágják a pengőt és vele a teljes maradék ország vagyon és értékviszonyait. Mindenki mindenét elveszíti, ami nem aranyban van. Hogyan is? Na ez a lellei kuriózum.

Kétpólusú öngerjesztő hisztivel.

Egyik pólus a Váci utca balek elitje, a másik pólus Lelle villasoron nyaraló balek elit, ahova tolják be az aranyat biztonságba helyezve a nyarat, itt lehet váltani. Az ismerősökkel folyamatos a telefonkapcsolat a városba, ez gerjeszti a váltási kényszert, és visszahat az itteni romló váltási kurzus a városra. Meghülyítik egymást, ez a két pólus a motorja a hiperinflációnak és ezt senki se tudja. Ez volt a cél. Jöhet a megmentő forint.

Amikor aztán mindenki jól végezte a dolgát, jön az ávó a vasút vonalában lezárja a lellei villasort, a két végéről megindulnak a kutatóegységek és összeszedik az aranyat a népektől. Autókerekekből, csónakokból, ládafiából, ki hova dugta, 40 kilót. Mindezt tudjuk a Lelle újságból.

Na, ennyit a vagyonmentés biztonságáról.

Belügy (Rajk László) tolta be az aranyat értéktelen papírokért cserébe, belügy vitte el az aranyat ellenszolgáltatás nélkül.

40 kiló sok vagy kevés? Nekem sok. Még Győzikének is sok, nála csak 12 kilót foglaltak le a minap. Napi értéken a 40 kiló 468 440 000 forint. Naggyából ennyibe került a művelődési ház felújítása. Na de ennyiből akkor egy egész országot vágtak haza.

Ez az igazi világcsúcs, a világ legolcsóbban gerjesztett hiperinflációja, na ehhez kell a szakértelem.

Közben ki tartja számon, hogy az egész országot igazoltató népbíróságok hányat akasztottak háborús bűnökért, akik a rohadt paktum nélkül hősök is lehettek volna, csak rosszkor voltak rossz helyen.

Ki tartja számon azt a nyolcszázezret, akit összefogdostak és elvittek málenykij robotra rabszolgának. Nekik a háború még eltart nyolc-tíz évig, felük se jött haza. Az egyik lellei nagybátyámat is elvitték Kistarcsáig a hadifogoly gyűjtőig, csak olyan sovány volt, hogy nem vitték tovább. Tőle tudom milyen irigyelt gazdagnak számított, mert volt egy téglája. Szabadég alatt aludtak, de így neki volt egy párnája… (néhány másik rokont tovább vittek). Lelle legjobb szezonját éli.

Azt a 40 000-et se emlegetik, akiket eddigre már Titóék mészároltak le, mert Vorosilov nem hagyta nálunk a Délvidéket se.    Lellén az elit táncol.

A feleségem nagyszüleire - a paktum árulása - rászabadította a vasgárda kutyáit, vonaton menekülnek Marosvásárhelyről batyuba kötve, amit elbírnak, fogva a gyerekek kezét, a nadrágszíjba betűzve két kézigránát, ‘együtt döglünk meg Kutya’. Hogy aztán marhavagonban lakjanak, meg kiürült libaólban az oltalmat adó édes hazában. Lellén tánc van és arany dögivel.

Mire a tánc véget ér, a szépreményű balek elit, aki a tűz közelébe, a zászlósurak közelébe jött melegedni - nincstelen csórók csapata.

Mindenki tovább áll, a zenészek lecsukják hangszereiket, és elmennek világhírűnek a hátukra vett világba.

Soha többé nem volt olyan nyár Lellén.

A zászlósuraink tiszavirág országlásán vannak rohadt árnyékok. Még futhatnak két évet, amíg minden letisztul a győztesek között.

A balatoni csatát megelőző paktum árulásából (Sztálin nevezte először a szövetségesek árulásának még 44-ben) kisarjad és szárba szökken a hidegháború.

Hazaáruló kávé Lellén:

Amint letisztul a kép a muszka bekeményít, nincs tovább kesztyűs kéz a megszállt országokban, ha nem kap több pénzt abból a forrásból ahonnét eddig jött, meg különben is loptak neki atombombát. Most már mehetnek a papok, jöhet a kékcédulás választás ’48-ban.

Nem tudom meddig tartott a híres szereleme Francinak.

Azt sem tudom beleszólt-e a híres szerelem az ország sorsába valójában, vagy csak rossz, aki rosszra gondol.

Az még mindig nem világos, mit keresett Rajk, már eddigre külügyminiszterként a horthysta Zsindely miniszter teraszán ‘49-ben? Mit tehetett ott olyan rosszat, hogy kivégezik érte, mint hazaárulót?

Azt sem tudom milyen állandó létszámmal dolgozott az AVH Lellén, hogy folyamatosan megfigyelhesse a kitelepítetteket e kényszerlakhelyükön, az meg nem is érdekel kiknek volt jelentési kötelezettségük, (ahogy az sem érdekel ma kiknek van, pedig két izgalmas nevet tudok, mert ebben legalább van egy kis állandóság, a ’szolgálat’örök).

Azért az egy gyönyörű kép, ahogy az ember maga elé képzeli a parancsnoki láncot, a jól álcázott titkos ügynökök követik titokban a külügyminisztert(!) a villasoron. Nincs még mobil telefon, legfeljebb ormótlan méretű katonai rádió. Az ügynök jelent a parancsnokának. A parancsnok az ÁVH főnökének, az Rákosi elvtársnak, aki elrendeli a kormánya hivatalban lévő külügyminiszterének az azonnali letartóztatását hazaárulásért a teraszon. Amíg a kávét kortyolják a teraszon, az ÁVH főnök utasítja az operatív tisztet, az a helyszínen lévő kommandót, akik berontanak, körül vesznek, biztosítanak, és ugye hivatalban lévő kormánytagot csak tettenérés esetén foghatnak el a mentelmi jog miatt. Tehát kérem itt tettenérés esete kell fennforogjon!

Rajk elvtárs a forint bevezetése kapcsán koketált (a lellei aranyrablás esete) a forint – marsall segélyt finanszírozók delegálta – létrehozójával, meg a gazdáival, akik a létrehozó fiáról 50 évvel később is gondoskodtak.

Mi nem kértünk addigra már belőle, mármint a marsall segélyből, mert a szovjet testvérek barátainak nem köll a soros (marsall) féle bagázs pénze, a nyugati ármány. Meg különben is addigra loptunk atombombát, tehát újra kemények vagyunk, igaz a lopás miatt a szovjet testvérek amúgy se kaptak volna egy vasat se a továbbiakban.

Egyetlen megalapozatlan sejtésem, hogy Horthy visszahozását készítik elő a teraszon a kávé, hisz a kormányzó országlása alatt meg még utána is a kékcédulás választásig felhőtlen az együttműködés a mindenkori magyar vezetéssel. Na jó, a balatoni csata paktum kicsit durva volt a hátunk mögött, azért a pénzcsapokkal való szabályozással vorosilovékat-sztálinékat is féken lehet tartani a hőbörgésben, amíg nem lopnak bombát maguknak. A szovjet kreatúra Rákosi még csak egy éve góré, vele orosz utasításra nincs együttműködési lehetősége a pénzcsapok kezelőinek.

Jöhet a szokásos gládió-terv, Rákosi bukik, jöjjön vissza Horthy, de hát még van vissza hat év a megszállás – békeszerződésben rögzített – 10 évéből, tehát még túl korán van ahhoz, hogy Rajk a maga esze után szervezze a megszállás utáni időt a teraszon az öreg horthysta miniszterrel ’49-ben.

Aztán ’55-ben ki is ment a muszka, persze csak az osztrák sógoroktól! Tőlünk is mennie kellett volna csak nem fűlött hozzá a foga, meg nem volt senki, aki a békeszerződés ezen pontjának betartását végre hajtassa, mondván eltetszettek felejteni hazamenni.  

Persze az is lehet, hogy csak kávéztak egy ártatlant a teraszon.

Hisz ezt is megállapította ’56-ban a Rajk pert felülvizsgáló bíróság! Semmi hazaárulás, mégis csak egy ártatlan kávé! Újra kell temetni őket!

Azt meg már tudjuk, hogy a Rajk újra temetés indítja be ’56-ot.

Juj de jól el lehet rugózni ezen a témán!

Pedig jól passzolna az összeesküvés elméletembe, hogy a szálakat végig Horthy tartja kézben, vagy a megbízói, az akkori soros(marsall)ék.

Nem azért hoznák vissza a kormányzót, mert akkora államférfi, hanem mert ‘19-ben már azok szabadították rá az országra antant mandátummal, akik a krasznaja armiját is kistafírozták, akik a forint születésénél is bábáskodtak, és a paktumot is kikényszerítették a harcoló felekből Svájcban.

Az meg már a végső poén, hogy esetleg a teraszon félbemaradt munkát hogyan folytatja az ’56-ban Lellére száműzött Ludovikán tisztnek is kiképzett lelkész úr,

Jaj de vicces konteók, igazi lellei bor mellé valók!

Persze a túl sok ilyen história és bor könnyen a Herman Ottó bűnbe sodorja az embert, és hirtelen felindulásból harmadszor is kikiáltja a Kishegyi Köztársaságot!

Még az egy pajkos kérdés, hogy Lellén lakott emigrációban az az orosz tábornok, aki a két fehér hadsereg egyikének a főparancsnoka volt, és a vörös hadsereggel harcolt vagy öt évet ‘17-22 között szintén azoknak a megbízásából, akik Horthyt menedzselték. Csak a békés nyugdíjas éveit töltötte zavartalanul ezen az érdekes helyen? Találkozgatott-e az iskola kastélyt lakó Horthy rokon tábornok úrral, már csak, mint katona a katonával elborozgatni, elmerengeni régi dolgokon, mikor még a front kétoldalán…, lejátszani egy parti sakkot, vagy valami? Esetleg csak laktak egymás közelében és rendkívül precízen vigyáztak rá, hogy egyikük se kövessen el hazaárulást?

Messzire kalandozhat a fantázia, még jó, hogy nem vagyok történész és nem kell bizonyítanom a feltevéseimet.  

Ez itt kérem csupán egy helyi konteó.

A látható nagy dolgok mintha Boglárhoz kötődnének, de az igazi irányítás mintha Lellén lenne, na meg a balekok itt is, ott is.

Mindezeken túl is volna jó pár körbejárható homályos kérdés a városunkban, amikről jó kis regéket lehetne kerekíteni nyári borozgatás közben a vendégeinknek.

A Kishegyi köztársaságról.

A Rád-i hun áldozó üstről, amiből csak három van az országban.

A Rádra telepített német lovagokról és a rom templomról Koppány vezérrel összefüggésben.

László királyunk is érdemelne néhány pohár bort, amiért bújtatta a kiátkozott lengyel királyt, meg a hatszor kiátkozott francia barátjának a kolostorához csatolta a horvátok leigázásának örömére épített Somogyvár-i kolostort. A Bodrogon tartott királytalálkozón beszélték-e meg az első keresztes háborúba menésüket, hogy Orbán pápától ‘teljes búcsút’ nyerjenek. Mitől másfélszer akkora a templomhajó, mint a visegrádi trónterem?

Mit keresett 40 000 Kun Szólád-Zamárdi környékén, hogyan ölték meg a kiátkozott magyar királyt Kun Lászlót éppen ott a kun barátai. Szó eshetne arról, hogy a kun birodalom hogyan vette át a helyünket Levédiában, hogyan és miért őrizték ők tovább helyettünk a Krímet.

Miért nem csak duma volt a tatároktól, hogy velünk semmi bajuk, csak a kunokat adjuk ki nekik. Miből építette a tatárdúlás után újjá az új honalapító királyunk IV. Béla az országot, ki pénzelte a várrendszer megépítését?

A rác fáról, meg arról, hogy a hős nemzetőreink nagy haditette volt Jellasics bán társzekereinek kifosztása.

Lehel vezérről, mint a falu esetleges névadójáról, akinek talán vára is volt Lellén (Várszói út – olvastam egy okos úgymond történelmi könyvben a perdöntő bizonyítékot). Meg a Káli medencében gyülekező magyar hadak parancsnokáról, akik innen indultak Európába beszedni az éves adót a Selyem út gazdáinak (kalandozások). Persze csak az után, hogy megválasztották a pünkösdi királyt egy military játékban választva ki a legderekabb magyar vitézt, mind  a hét törzs hadfiai közül.

A Szalai családról, akik a török kiverése után, az öt legnagyobb birtokot szerző – császár közeli - család közé tartoztak a (jus armandi) a fegyver jogán visszavett területeken, ahol más volt a törvény, mint az ország többi részén. Mivel az eredeti tulajdonosoknak 150 év után kellett volna elővenniük az eredeti birtoklevelet a reprivatizációhoz. Az öt legszebb szelet egyike a tortából nekik jutott.

A volt lellei plébánosról, aki az ország harmadik zászlós urává lett a ’kényszernyugdíjazott’ Mindszenti helyett. Aki itt öregedett volna meg, ha a kiugrott kispap esküvőjén be nem szól neki. Ez két pohár bort is megér!

Akkor már eshetne szó a katolikus templom históriájáról is, miért láttam én a torony építését az iskolapadból, ha már a honfoglalás előtt is templom volt. Miért nem volt tornya 1200 évig? Látják ezt én sem tudom.

Az se egy rossz történet, amikor az őslelleiek átköltöztek Gamásra a Tihanyi apátság területéről, a Somogyvári (francia) apátság területére az adók miatt. Tehát az őslelleieket Gamáson keresd, mindenki más csak kései betelepült.

Ahogy Gamásra ér ki a Somogyvári apátság menekülő alagutja is, én még találkoztam az (őslellei) emberrel, aki tudta hol van. Nem mondta el. Meghalt.

Azt is tudta hol van a földalatti templom – na ez már igazi régi ‘nagyot mondó’ - gondoltam komoly arcot színlelve.

Pár év múlva találkoztam a török világ Bulgáriában az első világháborúig érvényes törvényével, hogy keresztyén templomot csak földalá lehetett építeni és kőből tilos.

Visszamentem volna az emberhez, mert tényleg tud valamit, de addigra elment a ‘minden élők útján’. Egy igazi őslellei volt. Bármit elmondott volna, pénzért.

Ez mind-mind unalmas-izgalmas konteós história, megérnek egy-egy pohár bort.

Császár Biró Zoltán