Pages

Próféta - Hóseás könyve II.


Unalmas-izgalmas história.






Hóseás könyve II.



Próbáltam megrajzolni egy lehetséges háttér konfliktust a próféta korszakának bemutatásához, hogyan is (nyíratta ki) törölte ki a történelemből egyik tesó a másikat (Káin-Ábel konfliktus Juda-Izrael méretben). A judai király amúgy is egy rohadék volt a (deuteronómista) történetírók szerint, képes volt elégetni a saját elsőszülött gyerekét, tehát neki nem Jahve volt az Isten, hanem a rohadt molok, egy ilyentől mit várjon az ember, persze hogy kicsináltatta a tesókat az asszírokkal.
A korszakhoz vegyük hozzá, hogy egy görög Odüsszeusz nevű fickó ekkor hagyja el Itaka partjait valami Heléna nevű nőszemély miatt, hogy lenyomják a görög Tróját a görögök, aminek következtében megalakul Karthágó birodalma (eredet történet). Ott is mindenféle félistenek meg királyok játszák a meccset. 
Miért is? Heléna szép szeméért, vagy, mert Karthágó ellenőrizte és biztosította a tengeri (Selyem) útvonalat a Krím felől, tehát - a Biblia szerinti salamoni - motort? Az ellenőrzés nem jelent tulajdonlást, csak haszonélvezetet a helyi hatalmasságok és birodalmacskák számára, ahogy a történelem folyamán megfigyelhetjük majd.
Romolusz és Rémusz meg a farkas szintén kortárs (eredet történet), tehát a jövő még csak születőben van, ámde úgy születik, hogy a tesók itt is lenyomják egymást.
Mindezekben az említett kultúrákban voltak látók, próféták, jósok, sőt ezeknek voltak iskoláik, kultuszhelyeik és ezerféle tuti módszerük a jövő biztos becsatornázására, ezért tartották őket, már ha tartották.
Most folyik az országban egy jövőbe nézés, 100 évre előre tervezik a települési önkormányzatok az arculatukat. Ebben a dologban folyó párbeszédemben kristályosodott ki számomra a próféta vezérfonala: 
Tudod mit mondott volna Hóseás ebben a helyzetben?
Uraim, generációk óta nem kérdeztétek meg az Urat a jövőt illetőleg!
Nem gondolják, hogy ebbe fog beledögleni az ország?!

Ez így egy felelős Istenre figyelő közéleti ember álláspontja, eddig el is tudunk menni vele lélekben egyetértve. Csakhogy Hóseás ennél sokkalta több, ő nem politikus, nem reformer, nem forradalmár, nem terrorista, nem jövő-kutató, ő próféta. 
Próféta, akinek nem magánvéleménye van, vagy nagy politikusi látomása a nemzethalálról, hanem Istentől való durva üzenete, ezen a ponton irigylésre méltó kiváltsága van, mert tudja előre az eredményt, a jövőt. Üzenet, ami így szól: ’válunk’! 
A továbbiakban nem leszek neked ’Jahve’!
Ugye a titokzatos Isten név, amit Mózes kapott a csipkebokornál: - a vagyok, - a létező, - vagyok akinek meg fogtok ismerni!
Na, most ennek vége, nem leszek neked tovább Jahve, nem leszek nektek tovább megismerhető!

Miért is Uram?

Itt következik az a rész, amiért prófétának lenni rohadtul kemény dolog – rajtad fogom bemutatni prófétám – mondja az Úristen. Megházasodsz!
 Eddig jó Uram, pláne ha te adsz mellém feleséget, akkor az egy külön kiváltság, hisz nem szúrom el a válogatásnál, olyan asszony kell a házhoz, akit te nekem teremtettél akkor minden a legtökéletesebb rendben lesz, hiszen mégis csak a házasság az élet legnagyobb dobása.
Igen prófétám, nesze itt van a nő, akit melléd rendeltem ő lesz a gyerekeid anyja, szeresd, éljetek boldogan!
Na de főnök ez egy templomi kúrva, mindenki macája, vele szoktuk a jó termést biztosítani a szertartásokon, amikor a helyiérdekű vagy a nagy kultúrák többezer éves isteneivel kokettálunk, ezt vegyem el, tőle legyenek gyerekeim?!
Miért, hát nem a templomi maca biztosítja legjobban az aranykorod eljövetelét, a bőségedet, a szavahihetőségedet, a családod megbecsültségét?!
 Fanyalogsz a nagy kultúrákon? 
Vedd csak el szépen, olyan ő neked, mint nekem Izrael. 
Szeresd, ha tudod, legyen jövőtök, legyenek gyerekeitek beszélő nevekkel: ’Nem népem’ és ’nincs irgalom’. Én rendeltem őt melléd, bízol bennem, hogy ő a te legjobb jövőd? 
Először is elkülöníted és nem mész a közelébe – úgy, mint én Izraelt – oda lesz az ország, a birodalmi álmok, a jó termés maca biztonsága, az aranykor reménye, a bevétele, a hadserege, a megerősített városai a Selyem út ellenőrzése, amíg észhez tér.
Ez a prófétaság nem egy hálás szerep, még hogy az utolsó hiteles poszt, amikor a királyok meg a templomok olyanok amilyenek.
Először is, az asszonyról mindenki tudja, hogy templomi prosti volt egy másik istennél, ha volt vele dolguk, ha nem. Mindenkinek külön elmagyarázni, hogy az Úr kötelezett erre a házasságra prófétaságból…Ezek után beszéljek nekik az Úristen ítéletéről, azzal, hogy ti mind prostik vagytok az Úr szerint és ki vagytok rúgva…’nem népem’, ’nincs irgalom’- ez kemény.

Ráadásul az Úr igéjének a játékszabálya szerint, amikor végrehajtom a nekem adott utasítást és elveszem az asszonyt és megszületnek a gyerekeink, ami nekem nem egy színészi gesztus, hiszen az életem, akkor nem egy szimpla szimbolikus figyelmeztető, hitre buzdító dolog, hanem kiváltom az Úr ígérte események beindulását!
Értik, a haza pusztulását, az életmódunk, a jövőképünk, a valóságunk pusztulását?
Na, ez a prófétaság igazi kemény története! 
Ez nem száj-karate a jövőről, eminens módon része vagy a jövőnek, rajtad kezdődik.

A 6. rész eleje egy gyönyörű himnusznak tűnik – az Úr megsebez, bekötöz, elpusztít, harmadnapra feltámaszt, megadja idejében a tavaszi esőt stb. Jó keresztyéneink az egyház korai szakaszában örömmel találták meg a második legrégebbi íróprófétai műben, hogy már Hóseás megmondta, az Isten harmadnapon feltámaszt, tehát benne van a Krisztus feltámadásának ígérete 730 évvel Krisztus előtt.
Mondom, himnusznak tűnik, pedig a legkeményebb vádbeszéd arról, hogy tessék komolyan venni az Úrral való szövetségünket.
Mik a problémák a himnuszban, ami annyira kegyes, hogy még az első keresztyének is eltévedtek rajta?
-       Az Úrhoz fordulás mélységének szükségességét bagatelizálja, két nap és ismét rendben vagyunk.
-       Az Úrhoz fordulásodban annyira suttyó vagy, hogy az ellenséges-évezredes-divatos izisz kultusz fogalmait használod. A harmadnapra feltámaszt fogalom azoknak a vallásából került hozzád, akik megsemmisítenek. A fogalom alapja az idő-értelmezésben keresendő, ciklikus idő, azaz korszakok ismétlődése asztrológiai égövek alapján determinált létezés, ahol a rossz szükségszerűen jóra fordul, hisz determinált rendszer, csak azt kell jól kiszámítanunk, hogy most éppen hol járunk. Szerinted az Úr jókedvét simán visszaállítod a suttyóságoddal te vallási analfabéta! A mi Urunk időfogalma líneális, őt senki és semmi nem determinálja, és addig fog tartani a ’válás’ amíg ő azt nem mondja elég! Akkor majd a gyerekek is új nevet kapnak: ’népem’ és ’irgalom’ 
-       Ugyanez a helyzet az idejében megadott esők kultuszi macákat igénylő Baál ellenséges-ezredéves-divatos szertartás nyelvével, suttyó.

Hóseás az egyetlen az írópróféták közül, aki született északi, tehát Izraeli, a többiek mind judaiak, így a kortárs Ámosz is, ő is északon prófétált, vagy a szintén kortárs Ézsaiás aki judában.
Hóseásnak voltak óriási elődei északon Illés és Elizeus, akit Izrael atyájaként emlegettek, Sámuel, Mózes, Áron, Mirjám, hogy csak a legnagyobb neveket vegyük elő a sok közül. Ez a próféta dolog nem volt egyszerű foglalkozás, például említi a Biblia, hogy Sámuel ideje előtt csak ritkán szólt az Úr igéje, na és olyankor mit csináltak szegény próféta-iskolák ostobaságokat beszéltek saját forrásból? Aztán voltak hamis próféták, meg próféták, akiket az Úr lelke tévesztett meg, meg ilyen meg olyan extatikus próféták, meg jóslatokat mondó próféták, szóval zűrös szakma.
Hóseásra is egyszerűbb volt azt mondani, hogy zűrös eszement. 
Mondták is.

Azonban a prófétálásával beindult az Úristen igéjének valóra válása. Izraelnek vége. Nem vagyok többé Jahve neked. Nem vagyok az, akit meg fogsz ismerni. Elváltunk.

Hóseás északon prófétál, de az orákulumait délen jegyzik le a tanítványai, így kerülnek bele Judára vonatkozó kitételek időnként. 
Első megközelítésre azt gondolná az ember, hogy na ja, kapóra jött Judának a testvér-gyilkosság kapcsán a próféta minden aranyat érő szava, hogy az Úristen a prófétán keresztül megüzente a pusztulásukat, mi csak egy picit segítettünk a szakadék szélén. Pláne akkor erősödik fel ez a gyanú, amikor a történeti (deuteronómista) könyvek a Hóseás-i érvelésre hasonlító magyarázattal állnak elő Izrael pusztulása kapcsán.
A megvilágítás akkor változik, amikor nem hivatalos magyarázatként látjuk Hóseás szavait Judában, hanem fenyegető veszélyként, amik terjednek a népek között ezzel hozva igen kínos helyzetbe a helyi vezetést és a helyi macás kultuszokat. ’Rád is sor kerül Juda az aratásnál!’

A prófétai ige olyasvalami, ami kívül van téren és időn az Úristen szava valódi ható erő.
Komoly bajunk tud lenni abból, ha vallási piacokról összevásárolt suttyó salátákkal akarjuk ünnepelni Őt karácsonyra, vagy csak szimplán eszementnek tartjuk a divattalan lejárt lemezeket ismételgető prófétáit. Az igazi gáz, ha megpróbálod a megkérdezése nélkül megtervezni a jövőd.

csbz 




Unknown

Nincsenek megjegyzések:

Instagram