Unalmas-izgalmas históriaelemezgetés a Bibliaolvasó kalauz mentén. Ha lehet röviden.
Hóseás könyve.
Az eddigi könyvek amikkel foglalkoztunk a Kre. V-VI. század világát, a fogság utáni új honfoglalás világát rajzolták elénk.
Hóseás próféta könyve világa 300 évvel korábbi, olyan mintha Rákóczi fejedelem korába ugranánk vissza, épp akkorra amikor az 'édes haza' veszte bekövetkezik, legalább is a magyar kurucok számára a magyar labancok pecsenyéje viszont szépen sül.
Lássuk hát ezt a régi korszakot.
A szereplő országok, a 200 éve szétszakadt és azóta egymással acsarkodó északi Izrael és a déli Júda, Szíria az erős ember, akinek mind a kettő adót fizet, a még nála is erősebb északi birodalom, akit akkor Asszíriának hívnak, a déli birodalom továbbra is Egyiptom, akit ekkor még nem szálltak meg az Etiópok. Vannak továbbá a szomszédok, akik szintén ilyen-olyan szövetségi rendszerekben érdekeltek időről-időre a világpolitikai széljárás szerint váltogatva barátot és ellenséget, közben persze egymással is meccselnek. Lényeg a szépen sülő pecsenye. A helyzet bonyolítható azzal is, hogy egyes országokon belül divatos a katonai hatalomátvétel, a sima király gyilkosság, a királyi családok teljes kiirtása, néha politikai és vallási tisztogatások történnek sok halottal. Összességében tehát nem különbözik lényegesen más korszakoktól, vagy akár a mi korszakunktól.
Középiskolában az osztálytársaim zöme Nagykanizsa környéki kis falvakból való volt. Akkora falvak ezek, hogy tini fiúkból két autónyit egy faluból nem igazán lehetett megtölteni. Volt olyan falu, Fűzvölgy, ahol összesen egy tizenéves lány lakott. A fiatalok ezért rendre minden hétvégén más falu báljában találkoztak. Tánc, ital, verekedés. Tánc, ital, verekedés, ahogy ezt már nagyapáik is tették. Egyszer a Rigyáciak újítottak, amikor az ivás már megvolt és a csapatok felkészültek az esti verekedésre, ők sunyin odamentek a rendszám nélküli kiszuperált uaz terepjárójukhoz, amivel a kertek alatt jogosítvány nélkül jártak a bálokba. Négyen - tehát a falu összes legénye - elővették az előre bekészített négy szőlőkarót, és aznap este ők nyertek, minden falu minden dicső leventéje jelentős verést kapott. A következő alkalomra persze mindenki innovált magának szőlőkarót.
A történeti háttér felrajzolásánál használjuk fel ezt a képet.
Nem elveszve a részletekben az utolsó száz év az északiaknak jobban bejött, Juda csak másod hegedűs volt, Omri dinasztiája közép hatalomként, majd - az őket prófétai felkenetés mentén kiirtó - Jéhu dinasztiája Damaszkusz csatlósaként jól sütötte a pecsenyéjét egészen II. Jeroboám négy évtizedes uralkodásának végéig, aztán 15 év alatt fogyasztottak hat királyt. Így is felújították Salamon raktárait, vagyis 200-250 évvel Salamon után is működnek az Indiai-óceán part menti kereskedelmének és a Földközi tenger kereskedelmének összekötését szolgáló raktárak, vagyis megint itt vagyunk - működik a motor - Word Trade Center, Selyem út. (Ez az a korszak amikor állítólag Amerikába is elhajóztak a zsidók.)
A motor elég erős ahhoz, hogy álmokat dédelgessenek a befolyásuk maximalizálásáról.
Egyiptom nincs jó kondícióban, Asszíria talán leköthető belső bajokkal. A környék államocskái felsorakoztathatóak az ügy mellett, hisz ezek mind részei voltak a salamoni meg az Omri-féle birodalmaknak, akkor pedig itt van az aranykor megint.
A bökkenő Juda. Saját pecsenyét süt.
Moábot a fennhatósága alá kényszerítette, vagyis rendelkezik az Arab-öböl kikötőjével és a Selyem út leglényegesebb szakaszának a felével. Nem egy szövetségben érdekelt, hanem a konkurencia kiiktatásában.
Itt érkezünk el a verekedés szakaszba, ezt hívják szír-efraimita háborúnak. Juda előveszi a rigyáci-megoldást, bunkósbotként használja az Asszírokat.
Damaszkusz elesik, Samária még kap 11 évet mielőtt lerombolják és 23900 lakóját fogságba viszik az Asszír feljegyzések szerint, de elveszíti a Jordánon túli területeit és Galileát is Dán oltárával (nemzeti kegyhely) együtt, egy jelentéktelen miniállam lesz belőle az egyenlőre megmaradt Bételi oltárral.
Juda hajlandó megfizetni az árat a baráti segítségért, a jelentős sarcon túl egy asszír oltárt állítanak a jeruzsálemi templom közepére, ahonnan az addigi oltárt oldalra teszik egy félreesőbb helyre, az áldozati belekből való jóslás céljára.
Az áldozatok bemutatása az új oltáron történik, és mintha a királyi kaput is be kellene falazni, de ennek még utána nézek.
Mindez - tehát a vazallusi szerep - vállalható ár a valós konkurencia kiiktatásáért, hiszen a pecsenye sül és a zsírjából kapnak néhány cseppet az Asszírok a kenyerükre adóként. A motor elég erős és már csak nekik dolgozik.
Tudom, hogy ez a megközelítés elég hajmeresztő még az írástudók számára is, de a részletek gyanúsan összeillenek az általam itt megfogalmazottakkal.
Még maga Ézsaiás próféta is óva inti a judai királyt, hogy Asszíriával szövetkezzen a testvér Izrael ellen, Moáb megszállása kapcsán nem találkozunk prófétai ellenvetéssel. Az írásmagyarázók odáig elmennek, hogy a moábi pozíciója biztosítása miatt nem akar beszállni Juda a a szír-efraimi szövetségbe. (Efraim Izrael vezető törzse.) Mi másért fontos a moábi hódítás?
A Heidelbergi Káténk tanít bennünket Jézus Krisztus hármas tisztéről: főpap, király, legfőbb prófétánk. Meg arról is, hogy az Ő hármas tisztében mi hogyan osztozunk! Ne így:
Király:
Vélelmezhetőleg tetten érünk egy geo-politikai, geo-stratégiai játszmát, amit királyok és a stábjaik játszanak.
A szakrális-királyt a nép megmentőjének állította az Úristen. Ezek nem azok.
Főpap:
A nemzeti kegyhelyek - templomok - 200 éves lökdösődése az elsőbbségért eltörölte Dán 500 éves oltárát, hamarosan Bétel (Jákob-i, tehát 1000 éves oltára) megszentségtelenítésére is sort kerítenek. Jeruzsálemben az asszír isten oltárán áldoznak a 250 éves oltár helyett.
Próféta:
Mi maradt hiteles utolsónak?
A próféták, bennük még maradt erő az Úristen útján maradni.
Így jutunk el Hóseás próféta könyvéhez a tulajdonképpeni témánkhoz a folytatásban.
csbz
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése