lellemese

Unalmas-izgalmas históriaboncolgató elmélkedés a magyarországi Bibliaolvasó kalauz heti része alapján november 2. hete

Eszter könyve I.

Nagyon jól kitaláltam, hogy egy ünnep és az ünnep mítoszának szétválását a Látrány-i búcsún keresztül próbálom érzékeltetni. 

Ám az 50 év alattiak számára nem mondott semmit, hogy micsoda kacsasültek és mákoskalácsok köré gyűlt össze a valamikori nagycsalád, nagynénik, nagybácsik, unokatestvérek garmadája, akkoriban még nem ’családi találkozónak’ (vagy ami még rosszabb: ’csali-tali’-nak) hívták az eseményt, hanem búcsúnak. Az ünnep fényét a veszedelmes ringlispíl és a vásári standokon kipakolt műanyag katonák adták. 

Reformátusok lévén nem derült ki középiskolás koromig, hogy ez valami egyházi ünnep amúgy meg. Fogalmam se volt az Európai eszmetörténet ezeréves mélységű igen kényes termékéről, a búcsúról. 

Röviden: 1054-ben Nyugat és Kelet egyháza kiátkozza egymást. Az öt elválasztó kérdés egyike a tisztító tűz kérdése. Kelet azt mondja, amit a reformátusok is, hogy badarság. (Tíz éve terjesztem: mi lesz a római katolikusból a tisztító tűz után?! Református.) A gondolat veleje, hogy a meccs lefújása után - a Szent Mihály lova után - is még van egy félidő, amikor megfordítható az eredmény, elnyerhető a „Teljes Búcsú” az egyház közbenjárására a megdádázott lélek mégis besurran az üdvösségbe. Például ezért mondatnak miséket a halál évfordulóján a rokonokért, hogy búcsút nyerjenek. 

Ötven évvel az egyházszakadás után, tehát a nyugati és keleti kultúra gyökereinek elválasztása után Orbán pápa nekiugrasztja Európa nyugati felét az akkor is éppen militánsan terjeszkedő muzulmánoknak. Keresztes háborúk kezdete. Mit kap a résztvevő? Teljes búcsút! (Tisztító tűz nélküli üdvösséget!) Persze ez kapóra jön sok kiátkozott ezért trónját vesztett uralkodónak, meg azoknak is, akik a kiátkozás határán táncolnak, jó László királyunk és pláne barátai (6+1 átok) tudnának mesélni róla (egyszer majd ezt is leírom). 

Aztán az időben ugorva Dózsa még három évvel a reformáció előtt is keresztes sereget gyűjt Jeruzsálem visszavívására pápai mandátlevéllel, mint valamikor Oroszlászívű Rihárd, csak másként alakult, számára előre hozták a tisztító tüzet. 

Aztán kitört a botrány, Luther a búcsú-cédulákon rágott be, jó pénzért vehetsz búcsút (értsd üdvösséget) ebből lett a reformáció.

Egyfajta diszkrét báj, egy somogyi kisvárosban élt két plébános, az egyik egy magatehetetlenség felé ballagó házvezetőnője minmálnyugdíjából tengődött. 

A másik Szán Marinoból vámmentesen hozott viszkit vett elő a bárszekrényéből az új építésű emeletes plébánián és arra volt büszke, hogy rendszeresen téeszelnöknek nézik. Nos, ennek a másodiknak jó olasz kapcsolatai voltak, kintről kapott miséket, amit valutában fizettek. 

Szegény talján plébánosok nem bírták a sok megrendelt misét, tele volt a naptárjuk, azt azok a drága talján lelkek mégse várjanak ott a tisztítótűzben éveket a mise-torlódás miatt! Jól jött nekik a vasfüggönyön túli segítség. Búcsúcédula mai csomagolásában. 

Na, ezekről a dolgokról, hogy a Vatikán világuralmának elsőszámú eszköze a búcsú, semmit nem tudtunk a Látrány-i búcsú patronos pisztolyát durrogtatva, mert vallási analfabéták voltunk, hiába jártuk templomba.  

Így érkezünk el Eszter Könyve kapcsán a zsidók purim ünnepéhez. 

Egy ünnep, amit lassan bevezetnek a zsidó kolóniákban, először is a Jeruzsálembe költözők hozzák magukkal Babilonból és ünnepelik, mint egyféle farsang idejére eső ünnepet, majd 400 évvel később az egyiptomi zsidók is beveszik az ünnepeik közé, de újabb 200 év múltán az Ószövetség könyveinek kanonizálásakor is még erős a vita, hogy bevegyék-e azt a könyvet, ahol egyszer sem hangzik el az Isten neve. Az egyiptomi zsidók azzal oldják meg a kérdést, hogy feljavítják nagy terjedelmű istenes részekkel. Ezért, az egyiptomi tuningolás miatt különbözik a katolikus és református bibliában az Eszter könyve.

Maga az ünnep igen mulatságos lehet, egy nap böjt, majd berúgás addig, amíg a szakrális társaság nem tudja megkülönböztetni az ’átkozott Hánnanit’ az ’áldott Mordokájtól’, vagyis az ünnep akkor van készen, amikor mindenki sík részeg. (Hogy megnövelné a templomaink látogatottságát, ha mi is tartanánk ilyen ünnepet!) A vallási analfabéták számára persze aligha érdekes az az eszmetörténeti barangolás, ami az ’átkozott Hánnáni’ és ’áldott Mordokáj’ hátországa. Ahogy a búcsúba járókat sem igazán foglalkoztatta generációkon át, hogy az egy egyházi ünnep végsősoron.

Tehát adott volt egy népszerű ünnep, amit magukkal hoztak Babilonból és azt mondják az írásmagyarázók, ehhez kellett ünnepi keretet rajzolni, így született az Eszter könyve.

A történet röviden, a perzsa világbirodalom új trónra került királya Ahasvérós (I.Xerxész ahogy mi ismerjük) leveri az ilyenkor szokásos lázadásokat mind a 127 tartományban béke van. Fél évig tartó ünnepet tartanak, ahol a királynő megsérti a protokolt, ezért a hárem hátsó részébe kerül. Keresnek új királynőt, három év alatt megtalálják Mordokáj árva unokahúgát, Esztert, aki királynő lesz, de titkolja, hogy zsidó. Hét év múlva a király miniszterelnöke lesz Hánnáni, aki előtt Mordokáj nem hajt térdet, ezért Mordokájnak és népének kiirtására szerez felhatalmazást Ahasvéróstól, és persze a vagyonelkobzás hozadékaként 650 000 tonna ezüstöt ígér az államkasszának fedezeti alapként. Nem nevezi meg a király számára, hogy melyik az az engedetlen elkülönülő, törvényeket semmibe vevő nép, akivel le akar számolni a birodalom minden tartományában, így is szabad kezet kap. Mordokáj aktiválja a beépített Esztert, aki bevallja titkolt zsidóságát, aki megmenti Mordokájt, majd megmenti a népét. Mordokáj lesz a korlátlan hatalmú miniszterelnök. Hannanit oda akasztják, ahova Mordokájt szánta, Nem a zsidókat irtják ki a 127 tartományból, hanem ők irtanak ki mindenkit, akit ellenségüknek tartanak 75000 főt, a birodalmi adminisztrációt végképp ők irányítják. 

Mindezt Jeruzsálem falainak újjáépítése előtt két évvel, Kre. 450 környékére datálják.

Most jöjjön az unalmas-izgalmas rész: 

Először is a történet erőteljesen emlékeztet József történetére, ott Egyiptom miniszterelnöki székét szerezi meg József és átalakítja a birodalom közigazgatását, közgazdaságát, ökoszisztémáját. A rokonokat beülteti a vezetői kulcspozíciókba, így biztosítja az akkori világuralmat, az uralkodóhoz lojális. 

Mordokáj ugyan ezt teszi 1200 évvel később a perzsa világbirodalom elfoglalásával, az uralkodóval lojális, a konkurencia pusztuljon. Ez az ünnep tárgya.

Másodszor mindig nagy hangsúly van a bibliai történetekben a származásokon. Hannáni ágágita származású! Ágág ammónita király volt, akit 600 évvel korábban Saulnak az első izraeli királynak kellett volna kiirtania egy még azelőtt 250 éve elrendelt szent háborúban, népével együtt. A népet kiirtja, a királynak megkegyelmez, ezért az Úristen Sámuel prófétával megüzeni, hogy nem az övé és az utódaié a trón mostantól!

 Mordokáj és Eszter származása pedig éppen Saul király családjába vezet vissza. Ők a szent háború kötelezettségének 850 év utáni teljesítésével Hánnáni kiirtásával megmentik a népet, és rehabilitálják Saul király családját, hisz a birodalom irányítása náluk van. 

Két év múlva Jeruzsálem újra felfegyverzésével a rehabilitált Saul-tradícióval szemben megjelenik a kizárólagos Dávid-tradíció igénye. 

A Saul-tradíció mélyebb és egyesítő réteg 127 tartomány zsidóságát fogja össze. 

A Dávid-tradíció az ország kettészakadásához vezetett már az elején, Ezsdrásék listáznak a templomban, kinek van és kinek nincs öröksége Jeruzsálemben. 

A két tradíció vonal homlokegyenest ellentétes felfogását mutatja az a skandallum, hogy Eszter egy nem zsidóhoz megy feleségül!

Már megint elszaladt a terjedelem. Itt folytatjuk.

csbz