lellemese

A Laudator temporis acti - Latin never dies blog szerzője, Kolozsvárott végzett református lelkész, ezt a leírást adja a blogjához:  

"Latin nyelvművelő, nyelvápoló blog. Mert a latin él, csak egyesek azt hiszik, meghalt, és ezért bármit meg lehet vele csinálni. Egyébként meg mindennel foglalkozunk, ami latin."

Nemrégiben jelent meg a "Kinek antiszemitább a Bibliája?" című írása, ami parázs vitát eredményezett az írás hozzászólói közt. A maga 280 hozzászólásával alighanem a blog életének legnagyobb pezsgést kiváltó írása volt.

A blogból jómagam is idéztem régebben egy írást. (vagy ezt illetve ezt)

Úgy gondoltam, hasznos lehet egy kicsit belemélyedni az első magyar Biblia fordításokba is! :)

"A kérdés nyilván arra vonatkozik, hogy a katolikusok vagy a protestánsok olvashatják-e antiszemitább fordításban a Bibliát? Ám az sem mindegy – miként az alábbiakban kiderül – hogy modernebb avagy régebbi fordításban vesszük kezünkbe az Újszövetséget. Egy paradigmatikus szöveget fogok megvizsgálni, a közismert pünkösdi beszédet (Ap. Csel. 2,1-36), melyben megszólal az őskeresztény igehirdetés majd minden motívuma. Ebben a prédikációban (23. vers), a Károli fordítás szerint, egy adott ponton ezt mondja Péter:  

Azt (ti. Jézust), aki Istennek elvégezett tanácsából és rendeléséből adatott halálra, megragadván, gonosz kezeitekkel, keresztfára feszítve megölétek.  

Azt mondhatnánk, hogy ez azért eléggé világos beszéd. A kerettörténet szerint a hallgatóság az ünnepre elzarándokolt diaszpóra-zsidókból áll, azaz ugye, képviseleti alapon maga a zsidó nép hallgatja Pétert. Ez pedig kétségkívül azt jelenti, hogy az apostol (= az egyház, vö. Mt.16,18) mintegy a világ zsidóságára mutat, és a zsidóság egészét vádolja azzal, hogy gonosz kezeikkel keresztre szegezték Jézust. Vajon ez a textus fogalmazná meg a legpregnánsabban az istengyilkosság vádját? Ne hamarkodjuk el a választ! 

Elgondolkodtató, és némileg gyanakvóvá teszi az embert, hogy minél régebbi kiadású Károli fordítást lapozunk fel, annál durvább hangnemben hangzik el a vád. A fenti szöveg az 1908 óta használatos revideált fordításból való, ugyanezt egy 1871-es, tehát revideálatlan kiadásban így olvassuk: „gonosz, kegyetlen kezeitekkel keresztfára függesztvén megöltétek." Ez a szövegvariáns áll a Vizsolyi Bibliában is, de egy lapszéljegyzet, melyet Károli az igevershez fűzött, tovább súlyosbítja a vádat: „Krisztus ártatlan lévén, az gonosz, kegyetlen zsidóktul megfeszíttetett Isten tanácsából." Mindezek után ki ne lenne kíváncsi arra, hogy miként szól az az eredeti görög szöveg, amit ilyen képlékenyen lehet fordítani? ..." 

Hogy milyen más fordításokkal veti össze a szerző a szöveget és milyen következtetést von le - kizárólag filológiai alapon, azt ki-ki olvassa el az írás eredeti helyén!