lellemese

Van egy Balaton-melléki kis település, Látrány. Itt volt a református iskola tanítója Varga László. Az ő hagyatékából került elő egy kis füzetecske, amit szavalókórusoknak, színjátszó csoportoknak állítottak össze. A rövid színdarabok elé pontos tájékoztatást adtak arról, milyen díszletet, kosztümöket kell a szavalókórus tagjainak viselni. Arról is, a vezető miképpen válogassa össze a kórus tagjait hangminőség és életkor illetve nemek szerint.

"Tartalma: A szavalókórus szervezése. A létszám. A létszám fokozása. A szavalókórus fajai. A szavalókórus nemisége. A hangnemszerinti szervezés. Beszédhibák. Magánszavalók. A betanítás. Olvasópróba, Összeolvasás. Szövegtanulás. Szólampróbák, összpróba. Rendelkező próba (a kórus beállítása). Emlékpróba (ismétlések). A kórus felállítása. A kórusvezető. A kórusvezető különös feladatai. A kiejtés. A szünetek. A hangsúly. A művészi előadás. Az eladási helyek. A ruházat. Próbák munkaterve. A vezérszívegbea alkalmazható jelzések. Példa a vezérszöveg (partitúra) kidolgozására. Segédkönyvek. Betűrendes név-és tárgymutató."

A sorozatban 4 ilyen kis füzet jelent meg, illő darabokkal hazafias és egyéb ünnepekre.

 A Hősök Napja

 

Május utolsó vasárnapján a háborúkban elesett katonákra emlékezünk. Ez a nap; a Hősök Napja.
Az elmúlt években volt ugyan a pontos dátum tekintetében némi bizonytalanság azok körében, akik a Hősök napjára szerveztek megemlékezéseket, mert felmerült a május 15. is, mint esetleges dátum, de a napokban hallottam, hogy a május 9-i Győzelem napi koszorúzásokkal egybevonták.

Az ünnep eredete az 1917. évi VIII. törvényre vezethető vissza, melyet báró Abele Ferenc vezérkari őrnagy kezdeményezett, s amely arra kötelezett minden községet, hogy méltó emléket állítson elesett hőseinek. A jogszabály kimondta, hogy megfelelő módon kifejezésre kell juttatni és az utókor számára meg kell örökíteni nemzetünk hősi halottainak kegyeletteljes tiszteletét, akik életükkel adóztak a veszélyben forgó haza védelmében.

Akkor mondták ki először, hogy „nemzetünk hősi halottainak kegyeletteljes tiszteletét megfelelő módon kifejezésre kell juttatni és az utókor számára meg kell örökíteni".

1924-ben már a „Hősök emlékünnepé"-ről rendelkezett törvény. Ebben írták elő, hogy a háború hősi halottaira szervezett megemlékezést tartsanak május utolsó vasárnapján. A törvény nemzeti ünnepként határozta meg a hősök emlékünnepét. 

A második világháborúban újabb nevekkel szaporodott a hősök sora. Egy 1942. április 25-én kelt rendeletben az ünnepet kiterjesztették az 1938. után elesettekre is. Kimondta: 1938 óta új hősök áldozták életüket a hazáért, emléküket ugyanolyan kegyelettel kell őrizni, mint a korábban elesettekét...