17 hónap értékelést követően megvannak a 2011-es
népszámlálás végleges adatai. A KSH összesítése szerint fogyóban a
magyar, de egyre többen vallják magukat nemzetiséghez tartozónak. De az
emberek egyre iskolázottabbak, és a válság ellenére is egyre jobbak a
lakásviszonyok. Az évtized vesztesei a történelmi egyházak, akik híveik
negyedét elvesztették.
Megugrottak a nemzetiségek
Első olvasatra a legfeltűnőbb adat, hogy a
2001-es 205 ezerről 315 ezerre nőtt a nemzetiség, anyanyelv, kulturális
háttér vagy közösségi szempontok alapján a magukat a roma kisebbséghez
sorolók száma. A szociológusok szerint a valós adatok ennél is sokkal
magasabbak (a romák számát általában 7-800 ezerre, vagy ennél is
magasabbra teszik). Németh Zsolt népszámlálásért felelős elnökhelyettes
hangúlyozta, hogy nem a környezet véleménye alapján sorolták be az
embereket, hanem mindenkinek a saját identitásáról kellett nyilatkoznia.
A válaszadás során egyébként több identitást is meg lehetett jelölni.
A több mint ötven százalékos növekedés - más
nemzetiségekhez hasonlóan - összefügg azzal az intenzív kampánnyal,
mely során a nemzetiségi szervezetek mindenkit arra biztattak, bátran
vállalja fel identitását. Ennek ellenére csaknem 1 400 000 fő nem
kívánt nemzetiségi hovatartozásáról nyilatkozni.
Nem csak a romák, valamennyi nemzetiség száma
jelentősen megnőtt, az összesítő tábla szerint 2001 óta 45,6
százalékos a növekedés. Azt azért megtudtuk, hogy a bevándorló népesség
- tehát a hazánkban csak egy-két generáció óta itt élők - számának
pontos megállapítását jelentősen megnehezíti az a tény, hogy közülük
sokan bérlakásokban laknak. Így például annak ellenére, hogy a KSH
kínaira is lefordította a kérdőívet, a statisztikában szereplő 6770
kínai kicsit kevésnek tűnik (ennél már egy 2009 es - pdf
- KSH-elemzés is többel számol). Érdekesség, hogy a társadalmi
közvélekedéssel ellentétben Magyarországon az oroszok alkotják a
legnagyobb migráns közösséget 13 337 fővel.
Nógrád és Békés kezd elnéptelenedni
Ezzel párhuzamosan a magukat magyar
nemzetiségűnek mondók száma 9,4 millióról 8,3 millióra csökkent (az
ország teljes népessége 2001-ben 10,2 millió volt, két éve már csak
9,94 millió). Ez a szám még a tavalyra becsültnél is mintegy 44 ezerrel
kisebb.
A KSH előzetes megállapítása szerint az
általános népességfogyás fő oka elsősorban a gyerekvállalás
csökkenésében keresendő. De míg a természetes népességfogyást a kétezres
évek első felében még valamelyest ellensúlyozta a bevándorlás, addig
mára a 2001-hez képest számolt 260687 "hiányzó" ember mintegy
egyharmadát már a Magyarországról elvándorlók teszik ki. Németh Zsolt
szerint "a folyamat markánsnak és megállíthatatlannak tűnik”.
h i r d e t é s
A belső folyamatokról szólva a KSH
igazgatóhelyettese kiemelte, hogy Békés és Nógrád megyékben az
átlagosnál is nagyobb - 10 év alatt csaknem 10 százalékkal - mértékben
csökkent a népesség. Az országban egyedül Pest és Győr-Moson-Sopron
megyékben nőtt a népesség, ami elsősorban a belső migrációnak
köszönhető. A Pest megyei növekedést elsősorban a Budapestről kiköltözők
táplálják, a fővárosnak ezért az országosnál is kedvezőtlenebb
elöregedési tendenciákkal kell szembenéznie, amit csak az általában a
fiatalabb korosztályokba tartozó bevándorlók kompenzálnak némiképp.
Fontos változás még, hogy a gyerekes párok
száma 2,4 millióról egy évtized alatt 2,18 millióra csökkent. Ezzel
párhuzamosan az egyedülálló szülők száma 472 ezerről 537 ezerre
emelkedett. Egyre kevesebben élnek családban: ők tíz éve 8,36 millióan,
2011-ben 7,78 millióan voltak.
Visszaszorulóban a történelmi egyházak
A népszámlálási adatok alapján szinte
földrengésszerűnek tűnő változás a vallásosok, különösen a nagyobb
keresztény felekezetekhez tartozók számának visszaesése. 10 év alatt
5,5-ről 3,9 millióra esett vissza a magukat katolikusnak mondók száma,
de a reformátusok (1,6 helyett 1,15 millió), evangélikusok (304 helyett
214 ezer) száma is óriásit zuhant. Ezzel szemben a vallási közösséghez
nem tartozók száma 1,5-ről 1,8 millióra nőtt. Különösen érdekes, hogy
míg a kérdésre tíz éve 1,1 millió ember nem válaszolt, 2011-re ez a
szám 2,7 millióra emelkedett.
A drasztikus csökkenés mögött álló
tendenciákról megkérdeztük a kutatásért felelős igazgató-helyettest, de
Németh Zsolt csak annyit válaszolt, hogy "az oksági összefüggéseket a
későbbi kutatások feladata megállapítani".
A művelt nők országa
Az adatsorokból két egyértelműen pozitív tendenciát lehet kiemelni: az iskolázottság és a lakásviszonyok javulását.
A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya
10 év alatt 12,6-ról 19 százalékra, az érettségizettek aránya pedig
38,2-ről 49 százalékra nőtt. Ráadásul az elmúlt tíz évben történelmi
fordulat következett be: a nők iskolázottsági mutatói 2011-ben először
múlták felül a férfiakét. Míg a magyar férfiaknak mintegy 15,8 százaléka
rendelkezik diplomával, addig a nőknek - 7,6 százalékpontos növekedést
produkálva 2001-hez képest - már 18 százaléka rendelkezik valamilyen
felsőfokú végzettséggel.
A másik pozitív tendencia az, hogy
Magyarországon - a válság ellenére is - több a lakás és ennek
megfelelően a fogyó népesség kényelmesebb viszonyok között él. Az adatok
szerint a 2001-es 4 065 000-ról 4 390 000-re nőtt a lakásállomány, és a
száz lakásra jutó lakók száma 269-ről 248-ra csökkent. A statisztika
mögött persze megdöbbentő egyedi adatok is meghúzódnak, a legzsúfoltabb
magyarországi háztartásban például nem kevesebb, mint huszonkilenc ember
lakik.
forrás: index.hu
4 megjegyzés:
3. rész
De a KSH a bevándorlási adatokat is hozzáadja az összlakosság korfájához, ami a probléma élét nagymértékben tompítja, arról nem is beszélve, hogy az összlakossághoz mérten a cigányság most 12,5%-os kisebbséget jelent. Az országban 2010-ben mintegy 200 ezer bevándorlót tartottak nyilván, azóta pedig újabb 200 ezer idegen kapott magyar állampolgárságot úgy, hogy az névváltoztatással járt, vagyis feltehetőleg nem külhoni magyarról van szó. A magyarországi zsidóság lélekszámát pedig 80-200 ezer közé tették a kettős állampolgárság engedélyezése előtt, ami valójában jóval több, de ez már más kérdés. Ez így összességében azt jelenti, hogy a 800 ezer potenciális anyából 150 ezer nem magyar.
Az 1990-es évek elején a születési adatok nyilvántartásából tudható volt, hogy az élveszületések felét cigányok tették ki. Alig néhány éve nagy vihart kavart, mikor nyilvánosságot kapott néhány becslés, miszerint az iskolarendszerbe belépő diákok fele már cigány. Ezt az arányt a többség gondolkodás nélkül túlzásnak nevezi, pedig a számok önmagukért beszélnek. A magyarországi összlakosságon belül átlagosan 23% a gyermekvállalásra alkalmas korban lévő nők aránya. A cigányságnál ez meghaladja a 40%-ot, ami azt jelenti, hogy a cigány lakosságon belül most van közel 500 ezer potenciális anya. Miközben a magyar összlakosságnak négyszer ennyi, de ebből le kell vonni a félmillió cigány nőt, majd végiggondolni, hogy miközben a cigányságon belül csak harmadannyi termékeny korban lévő nő van, háromszor annyi gyermeket vállalnak, mint az átlag magyar. Máris ott tartunk, hogy a születések felét a cigányok teszik ki.
Csakhogy az összlakosság nem a magyar lakosságot jelenti, hanem a magyar lakosságot plusz a zsidókat és a bevándorlókat - vagyis a cigány lakosságon belül gyakorlatilag több potenciális anya van, mint amennyivel a magyarság bír.
A KSH adatai alapján tíz év múlva lesz ebben az országban 2,131,724 gyermekvállalásra alkalmas korban lévő nő. Ha a cigány lakosság száma az eddigi temben növekszik - és növekedni is fog - akkor 2030-ra minden második 50 alatti nő cigány lesz, ami háromszor, négyszer akkora gyermekvállalási hajlandóságot és kedvet jelent, mint a magyarok esetében.
2. rész
A KSH 2001-es adatai alapján a cigányság és a magyarság korfája közt is éles eltérés mutatkozik. A magyarországi cigányság mintegy 85%-a biológiailag gyermekvállalásra alkalmas korú, a magyar lakosság esetében ez mindössze 66,7%. A rendszerváltás óta a magyar lakosság esetében a születések száma közel megfeleződött, a cigányság esetében pedig megduplázódott.
Ez két dolgot jelenthet: vagy a cigány nők dupla annyi gyermeket vállalnak, mint egy generációval ezelőtt, vagy azt, hogy egy generáció alatt a cigányság száma megduplázódott. Miközben az országban "dúl a rasszizmus", miközben két nagy gazdasági válság is volt, ami a cigányság termékenységi mutatójára láthatóan nem volt hatással. 2008-ra a cigányság lélekszáma átlépte az egymilliót, ami a szaporasági mutatók alapján a 2020-as évek elejére kétmilliós, a 2030-as évek végére négymilliós cigány lakosságot fog jelenteni Magyarországon.
A cigányság korfája 2001-ben olyan mértékű népességrobbanást vetített előre, ami a hatalmat arra ösztökélte, hogy törvényileg tiltsa a faji viszonyok nyilvántartását és az ezzel kapcsolatos kutatásokat. A magyarság korfája azonban a lakosság gyors megfogyatkozását vetíti előre.
A demográfiai előrejelzések hazudnak, mikor azt állítják, hogy a népesség fogyását ellensúlyozza a bevándorlók tömege, és a cigányság szaporasága statisztikailag ellensúlyozza a magyarság megfogyatkozását, ami azt fogja eredményezni, hogy az összlakosság nem fog nagymértékben megfogyatkozni. Ugyanis azt, hogy egy népesség mennyire szapora, nem az összlakosság száma határozza meg, hanem a szülésre alkalmas nők, a potenciális anyák összlakossághoz viszonyított aránya. A magyarság esetében jelenleg a 18 és 49 közötti nők száma 2,201,459, de nem ez, ami meghatározó. A biológiai értelemben legtermékenyebb korban lévő nők (16-27) száma jelenleg mintegy 730 ezer. A most 6-17 éves lányok száma alapján ez tíz év múlva már csak 585 ezer, ami közel 20%-os csökkenés.
1. rész
A témában egyik részét illetően született írás, máshonnan:
Etnikai átrendeződés Magyarországon
08/31/2012 jacks-corner
A cigány népesség száma egy 1941-ben készült népszámlálás szerint 27 ezer fő volt. 1949-ben 37 ezer, 1960-ban pedig 56 ezer cigányt regisztráltak a népszámlálásokon. Ezeket a számokat több okból kifolyólag nem fogadhatjuk el hiteles adatnak, de ha mégis így teszünk, azt az összefüggést megállapíthatjuk, hogy a cigány lakosság 19 év alatt megduplázódott Magyarországon.
Ezek az arányok némi rálátást nyújtanak a cigányság szaporaságára, de a valós adatok soha nem látnak napvilágot, mivel azok nyilvánosságra jutása a mindenkori hatalom érdekeivel ellentétes. Az 1990-ben végzett népszámlálás eredményei alapján akkor 142 ezerre volt tehető a magyarországi cigány lakosság száma. A KSH 2001-es népszámlálásának eredményei is 190 ezres cigány lakosságot említenek.
...és egyre többen lesznek...
A cigánysággal foglalkozó szociológiai kutatások általában jóval nagyobb népességszámot közölnek, mint a hivatalos statisztika. A Kemény István által végzett kutatások alapján rengeteg becslést végeztek már, ezek többnyire 450 ezerre teszik a magyarországi cigány lakosság számát a 90'-es évek elején, ami 45%-os növekedés az 1971-ben mért 320 ezerhez képest. Az ekkor mért növekedés alapján szintén elmondható, hogy a cigány lakosság létszáma generációnként duplázódik. 1993 végén az Egységes Lakossági Adatfelvételi Rendszer keretében végzet felméréseket követően a KSH 393,715 főben állapította meg a cigányság lélekszámát.
Az 1970-es évek óta elvégzett szociológiai kutatások többnyire 3,2-3,5 közé teszik a cigányság termékenységi rátáját, vagyis egy átlagos cigány család esetében a három gyermek az alsó határ, de minden második esetben négy gyermek van a családban. Ez alapján szintén kijelenthetjük, hogy a cigányság száma generációnként duplázódik, hiszen a cigányság esetében egy generáció rövidebb időszakot jelent, mint a magyarság esetében. A magyar lakosság körében az első gyermek vállalásakor jellemző átlagos életkor 29,3 év. A cigány lakosság gyermekvállalási hajlandóságáról nincsenek ilyen pontos adatok, de miközben a KSH az adatfelvétel során 15 éves cigányok kapcsán még gyermekről beszél, nem ritka a szülés 13-15 éves lányok esetében. Hogy a cigányság lélekszáma generációnként megduplázódik, az a gyakorlatban annyit jelent, hogy ami a magyarság számára egy generáció, mire egy magyar nő egyáltalán elgondolkozik a gyermekvállaláson, annyi idő alatt a cigány nőnek már 2 gyereke van.
Hasonló a helyzet ahhoz, mint ami Németországben a törökökkel, Franciaországban az arabokkal, Angliában a volt gyarmati területekről érkezőkkel történik. Csak annyi a különbség, hogy ezekben az országokban a bevándorlás és a népszaporulat együttesen érezteti a hatását, nálunk cigány bevándorlásról nem nagyon tudok, bár biztosan van ilyen. A tendencia egyértelműen abba az irányba mutat, hogy ha valami nem változik, Európában az indoeurópai faj néhány évtizeden belül kisebbségbe kerül.
Megjegyzés küldése