Folytatódik a Kárpát-medencében páratlan, a Kupavárhegyet hármas sáncrendszerrel övező, teljes egészében megmaradt védmű-rendszer feltárása.
 |
1972. július 1-ét mutatta a naptár. Bakay Kornél, László Gyula közvetlen tanítványa, a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének topográfiai csoportvezetője odahagyva fővárosi állásait, megkezdte a somogyvári Kupavárhegy feltárását. Noha a helyszín akkoriban nem túl sok jóval kecsegtetett mivel szőlő és akácerdő borította, szeméttelep is működött rajta, jelentősége ma már egyértelműen bizonyított. A régész persze nem találomra választotta Somogyvárt kutatása helyszínéül, rendelkezésére álltak a korábbi adatok, elsősorban Gerecze Péter 1895-96-ban végzett feltárásai, melyek során megtalálta a hajdan itt állt templom és kolostor maradványait.
 |
 |
 |  |
A Kupavárhegy helyreállított falai
| |
Bakay Kornél tehát 1972-ben Kaposvárra költözött, hogy a nyári hónapokban megszakítás nélkül folytathassa munkáját. Ezt megelőzően az államalapítás kori Magyarország egykori központjaira vonatkozó adatok gyűjtése közben három rendkívül fontos szempontra figyelt, amelyek hely kiválasztását megkönnyítették: a hazai és nemzetközi írott források, valamint a feltárhatóság. Ezek együttesen, számára legtökéletesebben Somogyvárott voltak megtalálhatók.
A történelmi előzmény, hogy Szent István Koppány legyőzése után annak székhelyét Somogy vármegye ispáni székváraként használta. Az 1077-ben trónra lépett Szent László, felmenőjének, Koppány hercegnek tiszteletére, saját temetkező helyéül hatalmas templomot építtetett ide, ahová azután a dél-franciaországi Languedoc (a Szent Gilles-i főapátság filiája lett) - ma Provence - tartományból franci bencéseket hívott az apátság és benne majdani saját sírjának gondozására. A bencés kolostorban 1091-től az 1230-as évekig kizárólag francia szerzetesek működtek. Ez egyedülálló jelenség a Kárpát-medencében.
 |
 |  |  |
A 2008 szeptemberi feltárás
| ||
- Az alapítólevél hiteles másolata ma is megtalálható a párizsi Nemzeti Könyvtárban. Fénykorában vagy húsz bencés szerzetes élt és dolgozott falai között, ahol az imádság mellett igen jelentős tudományos munka folyt. Itt készült a XII. század egyik legfontosabb forrása, a Somogyvári Királyjegyzék, az első magyar nyelvemléket tartalmazó Pray kódex franciás zenei anyaga, a Szelepcsényi kódex és a Hahóti kódex. A munkálatok során feltárták az írószobát, a scriptóriumot is, benne több, mint nyolcvan könyvfedél-dísszel, amelyek túlélték az elmúlt századokat. Az apátság egykori méreteire jellemző, hogy a korai kerengő által határolt díszudvara hatszáz négyzetméter volt, míg csonka Magyarország legnagyobb bencés kolostorának, a pannonhalminak, százharminckét négyzetméter a díszudvara - tájékoztat az itt folyt tevékenység jelentőségéről Bakay Kornél régészprofesszor. Felhívta a figyelmet arra a kevésbé ismert tényre is, hogy a Balaton középkori vízszintje a jelenlegi 106,4 méternél egykoron több méterrel magasabb volt, így a hajdani Nagyberek vize egészen Somogyvárig ért. Volt itt kikötő is, maradványait a Kupavárhegy lábánál meg is találták, amihez külön gyalog- és szekérkapu vezetett.
Ez év augusztusában és szeptemberében a Koppány vár rendkívül fontos részei kerültek napvilágra. A külső sáncárok hét méter mély, amit egy gerendákból álló palánkvár határolt, ez napjainkra sajnos eltűnt. Ezen belül húzódott az északi oldalon a tíz méter mély, V alakú belső sáncárok, ami a jelenlegi kilátó előtt elérte a húsz méteres mélységet, végül következett a paltzón, a téglából és kőből épített három és fél méter széles várfal. Az idei sáncátvágás lehetővé tette, hogy a háromszög alakú fellegvár teljes védmű-rendszerét megismerjék, s majd feltárják. Nincs ugyanis hozzá hasonlítható hely a Kárpát-medencében, ahol egy várat hármas sáncrendszer védett, s teljes egészében úgy maradt, vagyis egészében feltárható. Ez a védmű-rendszer a tűzfegyverek elterjedéséig csaknem bevehetetlen volt.
1556-ban a budai pasa alig két nap alatt mégis elfoglalta, mert a magyar haza iránti érzelmi kötődés nélküli, harminc fős idegen katonasága harc nélkül megadta magát. Ekkorra a bencés szerzetesek száma négy-öt főre csökkent és ők is elmenekültek. A török, ahelyett, hogy berendezkedett volna a hadászati szempontból kiemelkedően fontos erődítményben, felgyújtotta az egész épületrendszert, és a sokkal előnytelenebb, síkvidéki Törökkoppány települést jelölte ki az újonnan szervezett szandzsák székhelyéül. Ennek a hadászatilag értelmetlen döntésnek az lehetett a magyarázata, hogy nem akarták, hogy keresztény hősök megszentelt lelke megzavarja az iszlám hódítókat. Ezért dúlták fel a magyar királysírokat is. Tehát ezért nem tartotta meg Kupa várát a török, inkább felgyújtotta és sorsára hagyta. Az elkövetkező századokban a környékbeliek kőbányája lett.
A magyar és az európai szellem találkozásának köszönhetően 500 éven át Somogyvár az országrész szellemi-közigazgatási központja volt.
A felsorolt tények ismeretéhez Bakay Kornél közel két évtizedes, megszakításokkal tarkított munkájára volt szükség. 1972-ben kezdte és néhány év alatt Magyarország egyik legnagyobb középkori ásatásává fejlesztette 50-60 munkással, gépekkel dolgozva. A négy hektáros, azaz negyvenezer négyzetméteres, háromszög alakú területen három-négyméteres törmelék alól ásták ki az apátság maradványait.
A feltárást először 1977-ben megakasztotta a kommunisták politikai döntése, amikor a neves régészt elmozdították megyei múzeumigazgatói állásából és megakadályozták még a területre történő belépését is. 1981 után engedték vissza, akkor is csak vendégként és nem igazgatóként. 1989-ben ismét leállították a kutatómunkát, így ott egészen 2008 augusztusáig érdemi munka nem folyhatott, hiszen az ásatás szerzői jogvédelem alatt álló tevékenység, ez pedig az ő nevéhez kötődik. Folyt viszont másfajta építkezés, amivel a hajdani Országos Műemlék Felügyelőség hihetetlen károkat okozott a magyar műemlékállománynak, s kivált Somogyvárnak.
 |
 |
Vas- és üvegtetős kerengő
|
 |
Szent László király első sírhelye
|
Bakay Kornél is bizakodik, mint mondja, Dobó Ágota példátlanul áldozatos tevékenysége révén elvi esélye van annak, hogy még az idén folytatni tudják a sáncárok gépi tisztítását. Mert nem kisebb dologról van szó, minthogy Somogyvár az egész Kárpát-medencei magyarság egyik fontos szakrális helyszíne legyen, ahol megmaradt Szent László király első sírhelye. I. András tihanyi, III. Béla székesfehérvári királysírja mellett Szent Lászlóé a harmadik, de ez a leghitelesebb, mert régész tárta fel. Az itteni feltárás jelentősége azonban túlnő egyetlen község lehetőségein, ezért is fontos, hogy a MNG átvegye az 1983, illetve 1991 óta Nemzeti Történeti Emlékhellyé nyilvánított műemléket, ahogy tette eddig több tucat kiemelt műemlékkel, köztük Ozorával, Fertőddel, Edelénnyel.
A teljes feltárás után a rekonstrukciónál, Bakay Kornél szerint a visegrádi Mátyás palota példáját kell követni, különösen itt, ahol pontosan tudjuk, hogy milyen volt eredetiben. Az egész kolostor felépítésére persze aligha lesz lehetőség, de az északi és keleti szárnyéra talán igen, ezekben a kőtárat és a múzeumi bemutatótermeket szeretnék elhelyezni. Tervezik az egykori kikötő hangulatának a visszaállítását is, persze nem a Balaton idevezetésével, hanem a meglévő öreglaki mesterséges tavaknak a látványával egy félkörös víztükör felülettel. Mindenek előtt azonban el kell bontani a déli oldal sáncárka fölé épített parkolót, ennek helyén valaha felhúzható, emelcsős kapu működött, és el kell végezni a romterület bejáratánál lévő téglatörmelékes feltöltés teljes eltakarítását.
- Ennek a V alakú sáncnak az aljában, tíz méter mélyen kora gótikus, kimunkált, sakktábla mintás padló és ajtókeret köveket is találtunk, ami azt jelenti, hogy még a XIV. században is megvolt a tisztán tartott sáncárok. A különleges terepadottságot viszont lényegesen korábban, már a háromezer évvel ezelőtti bronzkorban is védmű céljaira használták, ezt igazolták az ebből a korból származó nagy számú leletek. Érdekességként említhető, hogy a V alakú lefolyó árok mögött, 2,40 méter mélységben előkerült egy őskori áldozati gödör, benne egy farkas koponyával. Védett állat volt, amelynek nem volt szabad kimondani a nevét, ma sem tudjuk, őseink hogyan hívták ezt az állatot, ezért hívjuk farkasnak - ismerteti a közelmúlt feltárásainak eredményeit a régész.
Moring József Attila szerint égetően szükséges a munka folytatása és az újjáépítés, hiszen a somogyvári Kupavárhegy már most is a nyári balatoni és kaposvári műsorok állandó helyszíne. Elkerülhetetlen egy szabadtéri színház, új fogadóépület és a jelenleginél nagyobb, látványosabb kiállítótér kialakítása. Most csak egy kisebb kamara kiállítás látható, ami Bakay Kornél útmutatása nyomán, B. Perjés Judit rendezésében a bencések életét és Szent László somogyvári kötődését mutatja be. A tervekben szerepel díszkivilágítás, kőtár, Szent László lovas szobra és teljes parkosítás is. És persze nem kerülhető meg Kupavár egykori legendás urának, Koppánynak az őt megillető és méltó emlékezete sem.
34 megjegyzés:
Választani kellene a szakralitás és Koppány között. :)
gondolod, hogy a Koppányi iránynak nincs szakrális jellege? :o
Gondolom.
Forrás?
Ott a hegy lábánál, rögtön az erdő szélén.:))
na, az pl. a Szentesica forrás, a legendák forrása, ez oda is van róva egy hatalmas táblára
És?
tegye meg a tétjeit, uram, majd kiértékeljük és reflekálunk
Mire gondol Madame?
titkos gondolataid előcsalogatására
Éspedig?
:=D
Na, akkor tisztázzuk. Amennyire Koppánynak köze van a szakralitáshoz, annyira bárkinek is lehet. Az emlékhely jogos, mert mégiscsak ott "uralkodott".
hatalmi játszma - csak "szakrális" - vagyis arra kiválasztott potensek közt történhetett
Induljunk ki ebből.
Én nem kívánok pogány - keresztény ellentétpárokban gondolkodni. A nagyobb különbség amúgyis inkább az ő szövetségi rendszereik közt van.
István, mikor trónra került, gondosan leszámolt minden potenciális elemmel, aki veszélyeztethette volna a hatalmi stabilitását. Alig 100 év múlva László másik pápát támogat... (francia apátokat hoz be, de miért is?)
Szóval és mindazonáltal: elég sok vér kellett akkoriban a szentté válásukhoz... (keresztyéneknek: és főleg nem Jézusé)
Ne induljunk ki ebből, mert a potens nem nem jelent szakrálist.
Úgy van, szövetségi rendszer, ami szöges ellentétben áll egymással. :)
Én annak örülnék, ha a szakrális szót távolabbi értelemben ragadnád meg, nem kizárólag judeo-keresztyéni értelemben vagy még azt is szűkítve.
Azt fogadjuk el mindenképpen alapnak, hogy Koppány vezérsége részint származásából adódott, részint alkalmasságából is, részint felhatalmazásból. Hogy ez a felhatalmazás isteni (Jahwe) eredetűnek tartott vagy más istenséghez kötött, az a szakrális szó megértése szempontjából lényegtelen.
De semmiképpen nem gondolható, hogy bárki úgy gyakorolta a hatalmát, hogy nem isteni felhatalmazásból eredeztette azt. (tehát szakrális - a történészek vitája, hogy keleti keresztyén orientáció vagy ősmagyar vallás, amiben szintén vannak monoteista elemek, no meg bejátszhat a "kettős királyság" mibenléte is ---> de szigorúan abból a szempontból, hogy kettős királyság, egyik személyben az isteni a másikban a fegyveres hatalom testesítődik meg) (ide értendőek még a szakralitás magyarűzatul szolgáló "szent hely" és "szent idő" fogalmak tisztázása, amit ez a kis írás talán megtesz helyettem)
És igen, a szövetségesi tengely volt biztosítéka egy hatalmi stabilizációnak. Csak át kellett látni az erőviszonyokat és aszerint paktumokat kötni.
No, és aztán erősen kellett a kard is, a kereszt védelmében vagy mondjuk inkább úgy: a a kereszt és a pápától kapott korona térnyerését segítendő.
Amiről ne feledkezzünk meg, hogy a somogyvári Kupavár a Koppány központja, a hagyomány szerint itt visel hadat István ellen, majd alig 100 év múlva I. László által többszáz évre ideköltöz9k lényegében az ország köz9gazgatási központja. Ennek kellett oka legyen...
Most néztem utána..., ez egy 2008-as cikk. Azóta már van Koppány emlékhely. :)
Sokat írsz, keveset mondasz.
A szakrális szó jelentése: 1. isteni, szent 2. természetfeletti eredetű
Bárki gyakorolhat a hatalmat úgy, hogy sem isteni felhatalmazása sem természetfeletti eredete nincs. Ezeket vagy beleérzi egy erre hajlamos ember, vagy nem, aki nem hajlamos erre.
"Amiről ne feledkezzünk meg, hogy a somogyvári Kupavár a Koppány központja, a hagyomány szerint itt visel hadat István ellen, majd alig 100 év múlva I. László által többszáz évre ideköltöz9k lényegében az ország köz9gazgatási központja. Ennek kellett oka legyen..."
Gondolod? Ha csak az nem, hogy Koppány történelmét is át akarták írni. Belegyúrni a kereszténységbe.
ácsi!
jó ezer évvel ezelőtti emberi gondolkodásra, világképre és világnézetre gondolj!
Zalavár a Kis-Balaton "hídja", Somogyvárról vízen volt megközelíthető. Ott viszonylag frissen feltárt lelet egy, a "honfoglalás előtti" korból származó templom rom. Ezt olvashatjuk róla a neten: "Az egykori Mosaburg (mocsárvár) a frank hűbéres Pribina, majd fia Kocel székhelye volt a 9. században. A honfoglaló magyarok 897-900 között megszállták Pannóniát, elfoglalták e várat és Zalavárnak nevezték el. A hagyomány szerint e helyütt nyugszik Szent Adorján (Hadrianus) vértanú. A keresztény hitélet valószínűleg sohasem szűnhetett meg teljesen e vidéken. Feltehetőleg ezzel magyarázható, hogy a 9. században felszentelt Szent Adorján templom titulusa átöröklődhetett az István király által 1019-ben alapított bencés kolostorra."
Két dolog miatt érdekes ez nekünk:
- templomot, szinte mindenhol, templom vagy szentély helyére építettek. Okkal. (a te szóhasználatoddal élve: belegyúrták a keresztyénségbe. De okkal.)
- A keresztyénséggel való első kapcsolódási pont nem feltétlenül Vajk megistvánulása után történt...
Persze, hogy át akarták írni Koppány történetét. Szerinted a Gesta Hungarorum miért íródott? És miért olvassuk ezt róla? "A Gesta Hungarorum (Magyarok tettei) egyetlen fennmaradt középkori kézirata. Az első, levakart oldalról kiderült, hogy az egyébként is ismert első oldalt kezdték el rajta, de a már megírt szöveget levakarták."
Szerinted azelőtt nem ismerték a történetírást? Vagy az írást? Szerinted mi keleltt ahhoz, hogy ez a történeti munka legyen a legrégebbi forrásunk?
(tényleg feltűnik kiemelés nélkül is a linkhivatkozás? :D)
persze, a forrásnál, melyben István megmosta a véres kardját, mellyel felnégyelte Koppányt --> Szentesica forrás
Szerinted milyen emlékmű az ilyen? Nem abszurd? Mégha rovásírással is van...
Valójában hova akarsz kilyukadni?
Milyen hivatkozás? Nem látok itt semmit.
kilukadni?
Pl oda, hogy kezeljük fenntartásokkal a sztereotipiáinkat.
Pedig van egy hivatkozás, a gesta hungarorum szónál van elrejtve (ezek szerint).
Valami konkrétumot mondj. Tudod, olyat, hogy azért, mert - azt akarom mondani, hogy. Stb.
Már látom a linket, de így meg alig látható.
ok
A stb-vel kezdem: A Kupavár szakrális vonatkozásai nem mondanak ellent a Koppánylegendáknak.
És: a szakrális szót mégis tekintsd tágabb értelemben, de ha nem megy az "isteni eredet" jelentését terjeszd ki úgy, hogy ne a római egyház megfogalmazása szerint értelmezd az Isten szót.
De, ellentmondanak.:)
Mi a túrót értsek akkor a szakrális alatt, talán a természetfeletti eredetűt? Koppány nem volt ilyen, bár sokan szeretnék.
természetfeletti eredetű?
Nem.
Hanem isteni felhatalmazással bíró.
Azt próbálom megmagyarázni, hogy ha a "szent" felé nyitjuk a fogalmat (ha jólemlékszem, ere is volt egy korábbi hsz-emben hiperhivatkozás) , ki tudjuk tágítani a szó értelmét egyszerűen a profán ellenpólusává. Ami egyáltalán nem jelenti, hogy egy keresztyén terminusz technukuszt használunk.
Félek, ez így épp nem magyarázat, hanem bonyolítás, de teszek egy próbát és közrebocsátom. :)
Beszélsz összevissza! Akkor mégis az isteni eredet marad árnyaltan átalakítva? Ne bosszants már!
te nem látsz különbséget aközött, hogy isteni felhatalmazás vagy isteni eredet?
Te a pogány koppányi vonal mellett érvelsz, mintegy szembeállítva a keresztény Istvánnal.
Én azt mondom, az a pogányság nem jelentett istentelenséget is egyben. (akitől függött a hatalma stb.)
És azt mondom, legyen a történészek vitája, hogy mennyire ivódott már a népbe eddigre a keresztyénség és hogy Istvánnál a hirtelen áttérés és áttérítés célja mi volt: az ország keresztyénségbe való betagolása vagy az ő hatalmának megszilárdítása?
A Gesta a legrégebbi történelemkönyvünk. És mint miden ilyen, azért íródott, hogy valakinek a trónrakerülését hitelesítse. (ma ezt piár munkának neveznénk) Naná, hogy érdeke bemutatni, hogy minden és mindenki, akivel leszámoltak eleink: rossz volt és ennélfogva szükségszerű és a haladást szolgálta.
Így érted?
Nem látok különbséget, mert tudod én ateista vagyok.
Nem, én azzal a Koppánnyal érvelek, aki az ősi törzsi hagyományok szerint élt, úgy ahogy. Ő is a hatalmat akarta.
Az egész merő politika és hatalomvágy.
Így már majdnem értem.:D
itt ez most aligha számít
attól, hogy te nem eszerint gondolkodsz, ezer évvel ezelőtt teljesen más volt a világkép. :D
Hiába volt más a világkép az emberek fejében, attól még ugyan úgy nem voltak istenek, csak hitték, hogy van.
ahhha, szóval erre a akarsz kilukadni?! :)
oks, vegyük adottságnak a nézőpontodat
Ebből a nézőpontból hogyan értelmezed a cikk címét? - "A szakrális somogyvári Kupavár"
És hogyan közelíted meg a hegy lábainál éledt legendát, Isvánnak Koppánnyal való leszámolásáról?
És mit kezdesz azzal, hogy a vár Szent László temetkezési helyéül szolgált?
(vezéri majd királyi székhely - hol helyeznéd el akkor Istvánt? Vagy éppen Lászlót, azt követően, hogy István valamiféle keresztyén állam alapjait fektette le?)
Na, mert épp ettől érdekes Somogyvár, mai szemmel. :)
--> nálam következetes a keresztény szó keresztyén alakban való használata
Nem akarok kilukadni.:)
Egyszerű történelmi hely, ahol jól összejött minden.
Koppány lázadt, mert nem ő kapta a hatalmat.
Oda temették Lászlót, mert csak.:) Hiszen hova temették volna
Istvánt észak felé, Lászlót meg keresztbe helyezném el.:)
Szerinted van ezen a helyen valami titokzatos, misztikus? Szerintem nincs.
nem ragaszkodom ahhoz, hogy "reply"-zem
A cikket Szakács Gábor, a Magyar Demokrata munkatársa írta. Miért nincs ott a neve? és a fényképész neve?????????
Kérdezi: Koppány fejedelem
Megjegyzés küldése