Nehémiás reformációja
Unalmas-izgalmas históriaelemző kérdések a Magyarország-i bibliaolvasó
kalauz heti igeszakaszai kapcsán maximum egy oldalban: Október 4. hete
Nehémiás könyve harmadik szakasz (Neh.11-13)
A könyv megértését segíti a műfajának az a megfogalmazása, hogy ez egy
’sírtekercs’, egyféle halotti beszéd legalább 100 évvel későbbről, amikor már
elmondható, hogy Jeruzsálem falai és a tóra falai állják az idő próbáját.
A mai utolsó bekezdés kerettörténete szerint -12 év után - Nehémiás
visszamegy a királyhoz pohárnoknak. Majd meghatározatlan idő után szabadságra
megy Jeruzsálembe, ahol is hiába testvére Hanani a főnök, rendet kell raknia
ismét.
Semper reformanda, (folyamatosan reformálni) ahogy bölcs reformátor eleink
szokták volt mondani, olvassák az Ezsdrási tórát és ahol ’kilógó lólábat’
találnak, azt levágják.
Kezdünk egy nagy szakrális fal avatási körmenettel,
huszon-valahány évvel azután, hogy felépültek 52 nap alatt, katonai
biztosítással bevezetésre kerül a szombati bolt bezárás, vissza kell menniük a
szökött lévitáknak Jeruzsálembe adóhivatali munkatársnak, már megint
összeházasodtak ’félneműekkel’ a népek és a „gyerekeik nem beszélik a hébert,
ezért egyeseket megvertem, másokat megszaggattam”. Tóbiát, (aki gondosan -
nincs is rajta a hazatértek listáján) - ki kell dobni a holmijával együtt a
templom raktárjából (Word Trade Center), és újra kell szentelni azt. Ráadásul
Eljásíb főpap családjába is beházasodott Tóbija. Samballat Samária helytartója
szintén beházasodott a főpapi családba, ezért ki kell dobni a főpapot is. Van
itt tennivaló bőven a sírtekercs leírása szerint!
Lássuk a valódi ’lólábakat’, amire a mai fejezetek
csak utalnak, és a történelem se jegyez fel róluk túl sok információt, ám kicsi
utánanézés esetén kibökik az ember szemét, hát nézzük:.
Lóláb:1
Jeruzsálemet a hamvaiból élesztették újjá Ezsdrás és
Nehémiás, ám van még ezen kívül legalább három igen befolyásos szakrális zsidó
hatalmi centrum a perzsa birodalomban, és még néhány azon kívül is lehet néhány
a szétszéledt törzsek oltárai, (pl. Dán oltára?)
Az egyik a három zsidó központ közül Samballat
samáriai dinasztikus helytartósága Palesztínában.. Ők építik a Garizim-Ebál
templomot 65 év múlva, amit csak 250 évvel később sikerül eltakarítani
Jeruzsálem útjából. Na és kinek a leszármazottjai biztosítják a templom
szakrális legitimitását 250évig? Hát persze, hogy a Nehemiás kidobta Eljásíb
főpapé.
A másik konkurens zsidó szakrális centrum Elephantine temploma Egyiptomban
(a Doq- tévé csatorna még a valamikori létét is tagadja, nem úgy a feltárt
Elephantinei levéltár négy tekercse). Elephantine Egyiptom legnagyobb
templomkomplexuma, pedig ott volt egy pár gigantikus méretű belőlük. Ott volt a
Nílus áradás mércéje, ez alapján jött a matek és az egész birodalomban
személyre szólóan megállapították az adót. Nem utólagos adóbevallás volt, mint
nálunk.
József óta úgy működött a rendszer egészen a XX.
századi egyiptomi népesség robbanásig, hogy nyolc millió egyiptomi
tizenhatmillió emberre termelt gabonát. Egyiptom világhatalmipozíciójának ez a
háttere. Ráadásul Elephantine az Etióp-Kusita birodalom határvárosa, az etióp
eredetmonda szerint ők Salamon és Sába leszármazottjai, amúgy 800 évig Közép és
Dél-Afrikát magában foglaló birodalmuk az Indiaióceán Selyem útjának nyugati
berakója. Ők szállítják az elefántcsontot a paloták burkolására. Nem
lebecsülendő zsidó szempontból Elephantine templomának frekventáltsága,
ráadásul a zsidó hagyományokon belül az Anatot-i Jeremiás prófétai hagyományt
hordozza, ami Ebjátárnak Dávid egyik főpapjának a hagyománya, szemben a másik
főpapjának Cádóknak a hagyományával, akitől Ezsdrás professzor eredezteti
magát. (Ez nevekből kicsit tényleg sok!)
Nos, ez a templom Kre. 417-ben kiemelt Perzsa birodalmi támogatást élvez, a
tekercsek szerint. 410-ben új helytartó jön, aki segít lerombolni a templomot
az egyiptomiaknak!
Emlékeztetőül, a közigazgatás felett döntő befolyása van a harmadik zsidó
hatalmi centrumnak a perzsa birodalom négy fővárosában, Mezopotámiában. Innen
jöttek Ezsdrás és Nehémiás. Elephantine zsidó templomának újjáépítéséhez
segítséget kérnek Jeruzsálemtől. Persze nincs válasz.
Segítséget kérnek Samballat unokájától, aki szintén
nagybefolyású helytartó, (tehát a dinasztiát nem sikerült megfúrni három
generáció óta) és ő segít az építkezés finanszírozásában! Már megint ez a
fránya Samballah család kavarja itt a dolgokat. Az Elephantínei zsidó templom
újra áll! 10 évig, aztán Egyiptom visszanyeri függetlenségét és a templomot
végképp lerombolják, mint a megszállás rossz emlékű szimbólumát. Persze azért a
Selyem út és annak tulajdonosi szerkezete az marad és a térségben marad a zsidó
vallási befolyás is. Gondolj csak Fülöp és az Etióp kincstárnok találkozására,
aki éppen a Ézsaiás próféta messiás ígéretét tanulmányozza valamiért.
Tény, Ezsdrás tóráját - ami nem publikus eleinte -
középtávon mindenhol elfogadják a Selyem út mentén is, és az egyiptomi új zsidó
központban Alexandriában, majd Palesztínában is.
Bár vélhető az úgy nevezett: ’palesztin tekercsek’ egy Samballat közeli
ellen-tóra volt, aminek a legitimációját a Nehémiás kirúgta főpap biztosítja.
Lóláb 2.
Tóbiáról is szóljon egy mondat, a család 250 évvel
később a Makkabeus korszakban bír igazán nagy befolyással és romjaiban is
pompás kastéllyal. Előre ’pokolra küldik’, a fal szentelés két írányú körmenete
pont ott ér össze a templom előtt, ahol a kamrája van (WTC). Nehémiás
kihordatja Tóbija holmiját és újra szentelteti a helyiséget. A karaktergyilkosság
netovábbja.
250 évvel később a templomot kell újra szentelni a
görögök Zeusz szobra miatt, akikkel Tobija koketál – ez a hanuka eredete – ezt
varrják előre Tobijá nyakába, pedig a főpapi családdal van rokonságba, amelyik
az ellen-templomot viszi mióta Nehémiás kidobta őket Jeruzsálemből. Tóbija
miatt mindíg mindent újra kell szentelni a templom kamrát (Word Trade Center)
épp úgy mint aztán magát a templomot, és még csak a hazatelepültek listáján sem
szerepel - hangsúlyozza az írás.
A somogytarnócai kastélykert kiürült kápolnában a
plébános ökumenikus lelkületének köszönhetően tarthattunk istentiszteleteket a
reformátusoknak a nyolcvanas kilencvenes évek fordulóján. A reformátusoknak
soha nem volt helyben istentiszteletük, el meg nem jártak máshova templomba
csak keresztelni. Húszan lettünk vasárnaponként, ettől a katolíkusok is
templomosak lettek, egyre többen jártak misére, még virágot is vittek újra.
Egyszer aztán fogtuk magunkat és kalákában pénz nélkül felújítottuk a kápolnat,
na jó jobbára a reformátusok. Már egy bő éve mentek a dolgok a legjobb
kerékvágásban, amikor bérmálás lett a katolikusoknál, a vallási reneszánszát
élő település díszbe öltözötten várta a püspököt a frissen meszelt templomnál,
a lányok fehér ruhában, mindenhol virágok. A püspök elhajtatott az ünneplő
sokaság mellett,a titkára szállt ki és közölte, addig nincs bérmálás amíg a
reformátusokat ki nem dobják és a templomot újra nem szentelik! Na ez a
karakter gyilkos újraszentelés!
Lóláb 3.
Léviták visszahozása és szolgálatba állítása:
Ezsdrásék előtt az első százévben a léviták a vallási élet meghatározói és nem
a papok, aztán a tóra felolvasása közben előkerült a 4Mózes 16 Kórah lázadása.
A történet röviden, Kórahék kétségbe vonják Mózes és
Áron vezető szerepét, az ő illatos füstjüket is szereti az Isten, Mózesék meg a
pusztulásba viszik a népet. Istenítéletben aztán Kórah és társai élve mennek a
holtak házába, ez mindennél durvább büntetés.
Naná, hogy lelépnek a léviták, ugyanis a zsoltárok
könyvében egy külön fejezet a Nehémiás kortárs Kórah fiainak énekei, ja kérem,
ha élve kerülünk a holtak házába a tóra szerint, amiért haza vezettük a népet
és újjáépítettük a templomot, amíg a papok most érkezett része késett vagy 100
évet, ám mostantól az van amit ők mondanak mi meg ne ártsuk magunkat a
birodalmi nagyok dolgába
A léviták visszahozása a saját mezőjükről, az jelenti
egyrészt a földjeik elvételét, mert a tóra szerint a lévitáknak nem lehet
földjük. Másrészt hivatalnokok, a tized beszedés feladatát rájuk osztják.
Persze ez nem korlátozódik az ötvenezer hazatértre, például az Elephantinei
gabona biznisz utáni járandóság is Jeruzsálemben landol, a saját templomos
nyakaskodásuk múltán. Meg végig mindenhol ahova Jeruzsálem befolyása kiterjed a
Selyem út mentén.
Van dolguk, az évszázadok folyamán a templom zarándok látogatottsága
felmegy évi háromszor kétmillióra, lásd Lukács pünkösdi tudósításának
felsorolását a templomi zarándokok származási helyéről. (WTC) Lényeg, hogy a
léviták ne akarjanak a papok dolgába avatkozni, azt csinálják, amit rájuk
bíztak és akkor nem kell élve menniük a holtak házába, szedjék az adót.
Ezeknek a visszamenőleges karaktergyilkosságoknak klasszikusa a Dán
oltárának az esete Bírák 17-18 Mika bálványozása. Meglopja az anyját, az
megátkozza a tolvajt, visszaadná a lopott ezüstöt, de átok van rajta, akkor
inkább csinálnak házibálványt belőle, fognak egy szökött papot, aki véltlenül
Mózes unokája, Dán törzse lenyúlja a bálványt papostul, és ebből lesz
Jeruzsálem egyik konkurens temploma. Dán törzse persze ekkorra már nagy
biztonsággal 400 éve Spanyol földön él egészen Kolombuszig.
Összegzés:
A történeteket azért emeltem ide, mert Krisztus urunk
színeváltozása az Dán oltáránál történik, ahol Péter sátrat építene a megjelent
Mózesnek és Illésnek meg a Mesternek. Ebben a képben nincs ítélet a Mózesi
Illési tradíció, vagy Dán oltára felett, sőt!
Aztán Jákob kútjánál a szerelmesek találkozási helyén
a samáriai asszonnyal való beszélgetésben a kérdés, hol kell imádni az Istent?
Itt mellettünk a Garizim-Ebál nem rég lerombolt samaritánus templomában, vagy
az Ezsdrási tradíció győzedelmes jeruzsálemi templomában? Jézus Urunk egyikről
se mond ítéletet, hanem az élő vízről beszél, amit tőle lehet kérni, meg arról,
hogy az Istent lélekben és igazságban lehet imádni és nem egy meghatározott
földrajzi helyen.
A jeruzsálemi templomot meg Krisztus urunk lerombolta
és három nap alatt újjá építette.
Akárhogy sűrítem az egy oldalt bőven túl léptem.
A kimaradó témák pedig izgalmasak volnának, a nyelvet
nem beszélő gyerekek szüleinek a megveréséről... Milliós nagyságrendben nem
tanultak meg magyarul a vegyesházassági gyerekek a Kárpátmedencében és a többi
országban. Jézus urunk korára a héber holt nyelv, arámul beszélnek. Meg kell e
esketni a családokat, hogy idegennel nem házasodik a gyerekük? Csak ha József,
Mózes, vagy Dávid király az illető… illetve politikailag indokolt és a vallási
hovatartozást nem veszélyezteti…
Mennyi izgalmas és aktuális 'lóláb' mennyi reformálni
való! Mennyi eltévedési lehetőség a reformációban, amikor a titkosszolgálati
hálózat érdek érvényesülése megelőzi a Krisztus-arcúságot! Az élő víz képe a
valódi oltár alól szét áradó áldás képe, ami teremti az Úrhoz reformált - megújított
- újjáteremtett világot.
csbz
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése