lellemese

Britten, Benjamin: Változatok és fúga egy Purcell-témára (The Young Person's Guide to the Orchestra; Op. 34) 1945-ben az angol Nevelésügyi Minisztérium megbízta Brittent, hogy írjon zenét olyan oktatófilmhez, amely a zenekar hangszereivel ismerteti meg az ifjúságot. E célból Britten a zenekar hangszereit négy csoportra osztja: vonósok, fafúvósok, rézfúvósok és ütőhangszerek. A változatok folyamán a hallgatóknak alkalmat ad valamennyi hangszerfajta megismerésére. Bevezetésül a témát, Purcell Abdelazar című kísérőzenéjének egyik tételét szólaltatja meg előbb a teljes zenekar, majd sorban valamennyi hangszercsoport: fafúvósok, rézfúvósok, vonósok és ütőhangszerek. A téma bemutatásának végén ismét a teljes együttes szól. Ezt követően minden hangszer előadja a maga külön változatát, oly módon, hogy a témát a maga képére formálja, a maga sajátos megszólaltatási technikájához idomítja. A fuvola és a piccolo szeszélyesen vidám játékot űz vele; az oboán édes melankóliával énekel; a klarinét virtuóz mutatványra használja fel; a rézfúvókon ünnepélyes induló alakjában mutatkozik be; a hegedűk ragyogó polonézt húznak dallamára. A bemutatást a vonós család többi tagjával folytatja a zeneszerző. Most már az egész zenekart belevonja a játékba, hogy így azok a hangszerek is szóhoz juthassanak, amelyek főként nagy együttesekben kapnak szerepet. A befejező fúgában a hangszerek ismét ugyanabban a sorrendben lépnek be szólamaikkal, amint a variációk során bemutatkoztak.


Forrás: Pándi Marianne hangversenykalauza


A zenedarab úgy került most elő, hogy alkalmam nyílt megnézni a Holdfénykirályság (Moonrise Kingdom ) című Wes Anderson filmet. Jó film. Én erről nem is írok többet. Olvassuk el inkább
kedvcsinálónak a róla. :)