Érdemes a cikket a kommentjeivel olvasni. (sok elmélet azt mondatja velünk: "nem zörög a haraszt...")
Hatszor meg lehetne tölteni a Velencei-tavat azzal a vízzel, amely nyáron tűnt el a Balatonból, az alacsony vízállás miatt sok partszakaszon már csak homokozni lehet. Több legenda is él arról, hogy miért zuhan néha drasztikusan a vízállás. Tényleg a haverok jachtjait úsztatják ilyenkor a Sión? Vagy a parti házakat védik a hullámoktól? Utánajártunk a balatoni vízlopásról szóló pletykáknak.
A meleg és száraz nyár miatt szeptember elejére 43 centire csökkent a Balaton átlagos vízszintje, egyes helyeken már bokáig érő vízben lehet besétálni a tó közepéig, és már nemcsak a nagy hajók, hanem a csónakok sem tudják elhagyni a partot. A Balatonnal foglalkozó vízügyi szakemberek szerint mindez normális dolog, a balatoni élővilág az alacsony vízszint ellenére is jobb állapotban van, mint valaha. Sokan vannak azonban, akik nem elégszenek meg ennyivel, és mélyebb összefüggéseket keresnek a tó vízszintjének csökkenése mögött.
Internetes fórumokon és beszélgetésekben megingathatatlanul tartja magát az a legenda, hogy gazdag hajótulajdonosok szeszélye miatt vált ilyen sekéllyé a tó. Az egyik városi legenda szerint azért apadt le a Balaton vize, mert leengedték a Sió-csatornán, hogy a gazdagok milliós jachtjait le- vagy felúsztathassák.
Ez egyértelműen csak legenda - állítja Vörös István, az MTA Balatoni Limnológiai Intézetének osztályvezetője, aki szerint hajókat csak akkor eresztenek át a zsilipen, ha az amúgy is nyitva van a magas vízállás miatt, erre pedig legutóbb 2011 tavaszán volt példa. Megalapozatlan pletykának tartja a hajók utaztatását Csonki István, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója is. Szerinte már csak azért is lehetetlen, hogy egy-két hajó kedvéért kinyissák a Sió zsilipjeit, mert ahhoz, hogy a csatornán hajókat lehessen úsztatni, előbb két-három napig engedni kellene a vizet, hogy hajózható legyen az amúgy sekély vízű csatorna.
A Sió csatorna zsilipje Forrás: MTI/H. Szabó Sándor (További képekért kattintson a fotóra!)
Olyan valóban volt már, hogy egy vállalkozó a Sión próbálta meg eljuttatni a felújított hajóját a Tisza-tóról a Balatonra. "Először a délszláv-háború, majd az évekig tartó aszály miatt nem tudott felúszni a Balatonig" - emlékezett vissza a történetre Vörös István. Az évekig tartó veszteglést végül a vállalkozó megunta, és inkább több millió forintért, közúton szállíttatta el a hajót a Balatonra.
A csatorna történetében volt példa korrupcióra is. A 19. században még rengeteg vízimalom működött a Sió mentén, a malmok működéséhez pedig elengedhetetlen volt, hogy megfelelő mennyiségű víz legyen a mederben. Sok malomtulajdonos a megfelelő vízhozam érdekében lefizette a zsilipet kezelő hivatalnokot, ezért akkoriban előfordult, hogy a Balaton vízszintje még a mainál is alacsonyabb szintre csökkent.
A vízleeresztés azonban nem is az ő találmányuk. A Sió csatorna ősét i. sz. 292-ben kezdték építeni Galerius császár parancsára. A csatorna évszázadokig csak természetes úton vezette le a fölösleges vizet, ekkoriban a vízállás sokkal szélesebb határok között mozgott, mint ma. A csatornát a 19. század közepén szabályozták, emiatt és a tó partjának mezőgazdasági hasznosítása miatt a vízszint több mint egy méterrel csökkent. A kiszáradt területeket hasznosították, például ezeken épült meg a déli parti vasútvonal, ami szintén befolyásolja a vízszintet: a vasúttársaság és a kiszáradt telkeket megszerző gazdák ugyanis összefogtak a magas vízállás ellen, hogy ne veszélyeztesse üzletüket a vízbőség.
Nincs pénz a víz pótlására
A mostani vízszint valóban kirívóan alacsony, éve óta nem fordult elő ilyen, bár például 2004 elején ennél is jóval alacsonyabb, alig 30 centi volt a vízállás. A zsilipeket ma már csak akkor nyitja ki a vízügyi hivatal, ha a tó vízszintje a 70 és 110 centiméteres sávon kívülre kerül. Csonki István szerint rendkívül precíz szabályozás van arra, hogyan és miért lehet kinyitni a zsilipet. A speciális vízügyi-meteorológiai előrejelzések alapján előre lehet kalkulálni, hogy mikor lehet szükség a Balaton meglékelésére. A vízszint általában tavasszal, a hóolvadás után kerül 110 centi fölé. Ilyenkor összeül egy szakértőkből álló testület, és megvitatják, hogy adott-e minden feltétel a zsilip megnyitásához: van-e árvíz, belvíz, és rendben van-e a Sió medre. A végső szót a vízügyi igazgatóság igazgatója mondja ki, a döntés pedig minden esetben nyilvános.
A vízügyi szakembereknek akkor is be kellene avatkozniuk, ha a vízszint 70 centi alá csökken, ilyen esetben pótolni kellene a vizet, csakhogy erre jelenleg nincs megoldás.
Forrás: ORFK/H. Szabó Sándor (További képekért kattintson a fotóra!)
A legutóbbi aszályos időszakban a tóval foglalkozó civilek, politikusok, illetve szakemberek közösen kezdtek azon gondolkodni, hogyan biztosíthatnák a tó folyamatos vízutánpótlását. Felmerült, hogy a hiányzó vizet a Dunából vezessék bele a Balatonba, azonban ez Vörös szerint veszélyeztetné a tó vízminőségét, ugyanis a Duna jóval piszkosabb, mint a Balaton. Másoknak az volt az ötletük, hogy valamely kisebb folyóból, a Drávából, a Rábából vagy a Murából kapjon utánpótlást a tó, ám ezek a megoldások a horribilis költségeken túl ökológiai kockázatokat is rejtenek. Annak ellenére, hogy a három folyó mindegyike tisztább, mint például a Balatont tápláló Zala, ökológiai hatásuk a tóra egyáltalán nem ismert. Vörös szerint komoly kutatások kellenének ahhoz, hogy egyáltalán szóba kerüljön egy ilyen beruházás megvalósíthatósága.
A legvidámabb parcellák
Egy másik népszerű legenda szerint a partra építkező háztulajdonosok hibáztathatók az alacsony vízállásért, miattuk nem lehet magasabbra állítani a 110 centis felső szabályozási szintet, és tartalékolni a vizet a szárazabb időszakokra. Ez részben igaz, de a probléma ennél összetettebb.
A tömeges tóparti parcellázás az 1960-as években kezdődött. Ezerszám osztották akkoriban a vízparti telkeket úgy, hogy nem számoltak a vízgazdálkodási szempontokkal. A közvetlen vízparton felépülő nyaralókat később viszont meg kellett védeni az áradásoktól, ezért a Balaton 230 kilométeres partszakaszából mára 150 kilométert lebetonoztak, hogy a hullámokat megfogják. A körbebetonozott part viszont már csak 110 centis vízállást bír el.
A 2000-es évek elejének aszályos időszakában elkezdtek dolgozni a felső szabályozási szint 10 centis megemelésén. Az áradásoktól leginkább veszélyeztetett négy déli parti önkormányzat viszont megfúrta a vízszintemelést - mondta Csonki István. A vízügyi szakemberek szerint ahhoz, hogy a jelenlegi szabályozási szintet emelni tudják, körülbelül 10-15 centivel meg kellene emelni a part menti szakaszt. Ez becslések szerint is több tízmilliárd forintba kerülne, és hiába lenne még így is olcsóbb, mint egy új mesterséges vízforrást biztosító csatorna kiépítése, erre jelenleg nincsen pénz.
http://www.origo.hu/itthon/komment/20120912-hova-tunt-a-viz-a-balatonbol.html
25 megjegyzés:
Én, mint balatoni mindent elhiszek, ha valakinek rosszhírét keltik, de emlékszünk, hogy az elmúlt évek problémája épp a magas vízszint volt (a jég alól is azért eresztették a vizet, hogy a védműveket ne nyomja szét a partra torlódó jég, még cikkeztek is, hogy a Sión nem tud lemenni ennyi víz, mert a vízgyűjtője is telített) Meg igaz, hogy ezen a nyáron eső sem esett és ez jelenthet a nyár folyamán -40centimétert. De mínusz 80-at? Mert most annál járunk, nem?
Nekem is van kiegészítő információm:
http://www.hidrologia.hu/vandorgyules/28/dolgozatok/varga_gyorgy.html
A végkövetkeztetés utolsó mondata:
"Ugyanakkor a tó vízszintszabályozásának jelenlegi operatív eszköze, a siófoki zsilip és a Sió‑csatorna felújítatlan állapotában nem képes hatékony módon ellátni az elvárt minőségű tószabályozást. Ezért a zsilipek korszerűsítését és a csatorna levezető képességének növelését elsődleges feladatként kell megjelölni."
Örület!
Nemrégiben olvastam egy cikket, az írója lellei volt, tudományosan közelítette meg a kérdést és azt javasolta: úgy csináljunk természetes partot a Balatonhoz, hogy a part menti 30-50 m-es sávot feltöltjük. (pl azért, mert nem körbejárható a tó)
És ez? Nem őrület?
Az az őrület, amikor jóval a 110 cm-es felső szabályozási szint alá mennek, mint 2011-ben, amikor egészen 81 cm-re eresztették le a tó vizét. Erre nehéz logikus magyarázatot adni.
Nem hazudik itt senki, ez egy elég bonyolult ügy, mert sok mindentől függ a vízállás.
Ha nem hazudik itt senki, akkor miért kellett jóval a 110 cm-es felső szabályozás alá menni? Miért kellett a tó vizét 81 cm-re leereszteni? Szerintem akkor kell a tó vizéből leengedni, ha 115 cm fölé megy, majd ha lecsökken 105 cm-re, akkor abba kell hagyni. Amennyiben később mégis többlet víz keletkezne, akkor azt aktuális időben leereszthették volna/leereszthetik. Ezzel elkerülhető, hogy egy későbbi szárazabb időszak a tó vizét extrém alacsony szintűre vigye le.
Ez világos, de az időjárást és a tavat tápláló forrásokat elég nehéz szabályozni. Ezért mondom, hogy ez egy soktényezős feladat, amit nem mindig sikerül megoldani.
a Balatonnál nem cél az, hogy minél több víz legyen benne
A Balatonnál, mint sekély vizű tónál, természetes velejáró a vízszint ingadozás.
Ennek először azzal vetettek gátat - szó legszorosabb értelmében, hogy kiépült a Déli-Vasút pályája, így többé már nem emelkedhetett a vízszint kedvére. (2-3 méterrel is volt magasabban a víz szintje, ennek emlékei a part közeli meredek löszfalak) A vízszint csökkenést viszont nem tudják befolyásolni. (itt csak másodlagos az, hogy az emberei beavatkozás következménye lehet a befolyó vizek hozamának csökkenése)
Kb 10 éve, amikor szintén kritikus szint alá csökkent a Balaton, gondolkodtak alternatív vízutánpótláson. A szakemberek végül abban egyeztek meg: idegen víz becsatornázása a tóba - ökokatasztróához vezetne.
Majd megtelik újra a meder - ne aggódjunk. A korábbi Balaton-száradásnál a tapolcai barlang sem volt csónakázható, most viszont nem hallani még erről. Ezt is csak azért írom: hogy higyjünk a saját szemünknek: tud ingadozni a vízszint.
A 105 és 120 cm-es szinttel pedig az a baj, hogy tartós északi - északnyugati szélben a Balaton déli partján mintegy 20 cm-el megemelkedik a vízszint, tehát az ideális vízszintet ennyi rátartással kell kezelni.
Ezért lenne logikus, hogy vizleeresztéssel nem csökkentenék 105 cm alá a tó vizét. Csakúgy, mint a tengerek mellett, úgy kell építkezni, hogy a dagályt, hullámzást és vihart is figyelembe kell venni. Alapvetően nem szabad egy belvizi tavat sem betonkoszorúba szorítani.
Maximálisan egyetértek! :)
Ezért lenne logikus, hogy vizleeresztéssel nem csökkentenék 105 cm alá a tó vizét.
Egy valódi szaktekintély a Balaton állapotáról :
http://t7.hu/00vv
ez tényleg jó írás, pl ez az egyik lényege:
"– Meg kell értetni a Balatont turistaként, horgászként, hajósként használó emberekkel, köztük sokan vannak a tó szerelmesei és kiváló ismerői, és persze az aktuális kormányzattal, hogy tartósan ez az alacsony, ingadozós vízszint marad." - mondja Somlyódy László
No, és hol vagyunk még a 24 cm-től?!
A 19. század elején már meg akarták oldalni a Balaton problematikáját. Méghozzá úgy, hogy az egész tavat feltöltik, hogy véget vessenek a tó és környéke bűzös kipárolgásának. Különben sem tartották másnak a tavat, mint bivalydagonyászó helynek. A déli part mocsaraira, berekjeire ez tényleg igaz volt. A Déli Vasút megépülte pedig elvágta a Balaton mocsarait a víztől. Pedig hát, hason ökológiai szerepe volt, mint a Kis-Balatonnak. Amazét visszaállították. A bereknél még folyik a vita.
A teljes cikk nem érhető el, ez csak az eleje.
Egy idézet ahhoz, hogy mi is az "alacsony" vizszint:
"... Somlyódy László említette, immár a 110-120 cm körüli vízmagasságot célszerű a Balaton állandó szintjének tekinteni. Ha ennél több lenne, a plusz a Sió-csatornán levezethető, viszont pótlás csak az égből és a vízgyűjtő területekről remélhető. ..."
Vagyis 110-120 cm alatti szintre nem szabad a tó vizét leereszteni, mert pótlás nehezen nyerhető, az esetleges felesleg meg aktuális időben úgyis leereszthető.
Ezért jogos a kérdés, milyen alapon engedték le a tó vizét 2011. májusáig 81 cm-re?
A 110-120 cm-es és a 81 cm-es vizszint közötti különbség kb. egyharmad Balatonnyi víznek felel meg. Vajon mi szükség volt ennyi víz elpazarlására?
Az előtted is ismert, hogy egy tól - ig értékben adják meg a Balaton vízszintjét. Azt is mondhatjuk, hogy a víz körbegátazása óta mesterségesen kell szabályozni a vízszintet, sok szempont figyelembe vételével.
Ez a hivatalos meghatározás a vízszintre:
"A Balaton vízszint szabályozása
A Balatonra jellemző, hogy a vízkészlet állapota alapvetően a mindenkori hidrometeorológiai helyzettől függ. Ellentétben egyéb tavakkal, a vízutánpótlás csak a felszíni vizek hozamától, azaz a vízgyűjtőre hulló csapadék mennyiségétől függ.
A Balaton vízszint szabályozása 1977-től bevezetett rend szerint évente +70 - +100 cm közötti vízszint tartást írt elő. Ez az előírás 1997-től módosításra került, mely szerint a felső szintet +110 cm-re emelték. Ezzel a beavatkozással jelentősen növelték a tóban tározott víz mennyiségét. A Balaton vízszintjét a siófoki vízmérce "0" cm pontjához viszonyítják, amely 103,41 m Balti tengerszint feletti magasságnak felel meg. Ha a vízszint meghaladja a felső, 110 cm-es szintet az alacsonyan fekvő, elsősorban a déli oldalon található partmenti területeket a tó eláraszthatja, ezért a siófoki zsilip nyitásával a vízállást szabályozni kell. Erre 2005. ősze óta többször volt szükség. A vízszint természetes csökkenéséhez leginkább a nyári párolgás járul hozzá. Hatására szélsőséges esetben ez a csökkenése napi 1 cm is lehet. Ez 6 millió köbméter víz elpárolgását eredményezi naponta. Az alacsony vízállás ugyancsak a déli oldalon, a sekély meder mentén található településeket érinti. Ilyen helyzet alakult ki 2004-re, amikor az aszályos évek következtében - annak ellenére, hogy a zsilipet 2000. tavaszától zárva tartották - az alsó szabályozási szint alá csökkent a tó vízszintje, s a víz a mederben visszahúzódott. E jelenség hátterében az áll, hogy a tó vízutánpótlása alapvetően a csapadék mennyiségétől függ. Aszályos időszakban a befolyó vizek mennyisége kritikus mértékben csökkenhet."
És messze nincs ok még az aggodalomra, mint Bedefy által meghivatkozott cikk is írja, a vízminőség alacsony vízállásnál is jó plusz könnyebb halat fogni. :)
/amúgy magas vízállásnál nagyobb a halpusztulás/
A meghatározott szabályozási szint alapvetően azt jelenti, hogy
1. 110 cm feletti vizállás esetén be kell avatkozni a felesleges viz leengedésére.
2. Ez a leengedés értelemszerűen azt jelenti, hogy 105 cm elérése esetén abba kell hagyni a leengedést.
3. A leengedés 105 cm alatti vizállás esetén történő folytatása célszerűtlen, logikusan nem megmagyarázható, káros és ezért kerülendő.
4. 70 cm-es vízállás alatt szintén be kell(ene) avatkozni és gondoskodni kell(ene) a vízutánpótlásáról.
Ennyi és nem több. Az, hogy a két szabályozási szint között miképpen alakul a tó vizszintje, azt a természetre kell bizni.
Minden más magyarázgatás, magyarázkodás (mosakodás), csak parasztvakítás.
én épp azt akarom megértetni veled, hogy most is a természet tette ezt a Balatonnal
Amúgy az alapcikk kommentjeiben van egy hsz, arról, hogy mikor nyitják ki a zsilipet, arra nézz majd rá.
Én meg azt próbálom megértetni veled, hogy 2010. március 4 és 2011. május 16. között 81 cm-re engedték le a tó vizszintjét, a Sió zsilipen keresztül. Azaz a leengedéssel nem álltak meg 105 cm-nél, nem bízták a természetre a vizszint alakulását, ezzel kb. egyharmadnyi Balatonvizet engedtek le a zsilipen, azaz pazaroltak el feleslegesen, ki tudja milyen, logikusan gondolkodó ember számára megmagyarázhatatlan cél érdekében.
A dolog innen, a 2011. május 16-ig feleslegesen leengedett kb. 81 cm-ről indult, ami 2011. nyarán és őszén lecsökent kb. 70 cm-re, majd pedig a 2012-es kevésbé csapadékos tél csak kb. 82 cm-re emelt meg. Az eredmény nyárvégi extra alacsony vízállás.
Lásd a már mutatott linket:
http://www.kvvm.hu/balaton/lang_hu/vizszintb.htm
Az a 2011. május 16-ig leengedett 110-81=29 cm, vagy egyharmadnyi Balaton most nagyon hiányzik.
:) Legalább egy webhelyre hivatkozunk, ez is valami! :)
De hát nem lehet vélemény kérdése, hogy most sok vagy kevés víz van-e a Balatonban és állunk-e ökokatasztrófa küszöbén vagy sem, mert ezekre a válasz tényleg ott van a mérésekben. Vízállás és víztisztasági adatokban. Amik viszonylag hozzáférhetőek. De tudjuk-e értelmezni?
Ezek egyik értelmezése, hogy szokjunk hozzá a bokáig érő vízhez, ez a tó életének velejárója. A másik meg vészforgatókönyveket sürget. És az összeesküvés elméletek és életre kelnek, szép számmal.
Itt van még egy cikk, remélem, ezzel már elegendő információink lesznek a tó vízháztartását illetően. :)
http://www.greenfo.hu/hirek/2012/06/15/ki-hatarozza-meg-hogy-mennyi-viz-legyen-a-balatonban
Ebben az esetben nem a tó vizháztartásáról van szó, hanem szándékos és túlzott emberi beavatkozásól.
Mert nézzük a tényleges adatokat:
2010. március 4. és 2011. május 16. között folyamatosan eresztették a tó vizét.
A vízállás a zsilip bezárásakor 81 cm volt, azaz 110-81=29 cm-rel alacsonyabb, mint ameddig az emberi beavatkozás indokolt volt.
A vízállás 2011. nyarán kb. 70 cm-re apadt, ami 110 cm-es induló szint esetén kb. 99 cm lett volna.
A vízállás a 2012-es kevésbé csapadékos tél miatt csak kb. 82 cm-re emelkedett meg, ami a 110/99 cm-es induló szint esetén kb. 111 cm-re emelkedett volna, azaz még éppen nem igényelte volna a zsilip kinyitását.
A 2012. szeptemberi vízállás a szokatlanul száraz nyár miatt 43 cm-re csökkent, ami az induló 110/99/111 cm-es induló szint esetén csak 72 cm-re csökkent volna.
Összegezve a másfél éves adatokat:
A vízállás tényleges alakulása:
81 cm - kb. 70 cm - kb. 82 cm - 43 cm
És ilyen lehetett volna, ha 2011-ben 110 cm-nél megállítják a leeresztést:
110 cm - kb.99 cm - kb. 111 cm - 72 cm.
Én inkább az utóbbit tartom a helyes és előrelátóbbnak.
Megjegyzés küldése