lellemese

...azért mert a Trianoni Békediktátum (1920) és az azt megerősítő Párizsi Békediktátum (1947) alapvetően alaptalan, alávaló, aljas és mindenekelőtt jogtalan volt.

Ráadásul az Európai Unió a határon túlra vetett magyarság tűrhetetlen helyzetének kilátásba helyezett megoldásával kábította el diplomáciánkat. Azonban az elmúlt immár húsz évben ez ügyben semmit lényegest sem tudott, vagy nem akart tenni. Következésképpen az elszakított magyarság hátrányba juttatása, megkülönböztetése, kizsákmányolása, üldözése háboríthatatlanul tovább folyt és folyik függetlenül politikai rendszerektől. Jellemző, hogy az elszakított területek magyar pártjai csak addig voltak részei a román, szlovák vagy szerb kormányoknak, amíg őket nyugati céljaik elérésére használhatták. Ezt elérvén, ma már mind ellenzékbe szorult.

Azonban Trianon ügyében tisztán kell látni az alábbiakat:

1)      A Központi Hatalmak 1918 novemberi tűzszüneti kérése Woodrow Wilson amerikai elnök 14 pontos békejavaslatán alapult, t.i. hogy a békekötésben ezen elvek fognak érvényesülni. Pld. vitatott területeken népszavazás lesz a döntő.

2)  George Clemenceau francia miniszterelnöknek azonban egészen más tervei voltak, ami végül is érvényesült. Nevezetesen: Németországot keletről olyan régi és új államokkal bekeríteni, melyek abszolút francia befolyás alatt állnak. Ezeket pedig csak az Osztrák-Magyar Monarchia feldarabolásából lehetett létrehozni. Így vesztette el Ausztria örökös tartományait, de maga csak Dél-Tirol elvesztésével csorbult, viszont a nyugati magyar Őrvidéket megkapta.  A magyar királyságot, miután tartományai nem voltak, magát kellett feldarabolni nemzetiségei szerint, sőt az eredeti magyarság 1/3-át területükkel együtt ezekhez csatolni, hogy erősek legyenek. Clemenceau terve végül is sikerült Trianonban. Így állt össze a magyarellenes Kisantant.

Clemenceau már a tűzszünet megkötése óta folyamatosan dolgozott Magyarország lezüllesztésén. Vix-jegyzékekkel tolatta egyre hátrább határait, elérte hadserege teljes leszerelését, megengedte, sőt bátorította szerb, román és cseh fegyveres erők támadását az ország ellen - megtörve ezekkel a tűzszüneti megállapodást, hogy fait accompli-t teremtsen, amit véglegesített a trianoni békediktátum. Amikor a Tanácsköztársaság hadseregével ennek ellenállt, kommunista veszélyt emlegetve sikerül megerősítenie béketerve elfogadását.

3)  Mindennek következtében a történelem egyik legigazságtalanabb, legaljasabb és leggyalázatosabb békediktátumát kényszerítették Magyarországra 1920-ban Trianonban, mely egy ezeréves királyságnak vetett véget. Ezt meghozva nem volt sem népszavazás, sem béketárgyalás (a magyar felet nem is engedték a tárgyalóasztalhoz), kollektíve büntették a magyar nemzetet, sőt még súlyos jóvátételt is fizettettek a csonka országgal! Ugyanúgy kezelték mint egy lényegtelen afrikai gyarmatot, amivel  bármilyen igazságtalanságot büntetlenül ellehet követni. Ezzel is hozzájárultak a II. Világháború kitöréséhez. Jogos volt tehát a Horthy korszak külpolitikai erőfeszítése az igazságtalan békediktátum nemzetközi és békés felülvizsgálatára és orvoslására. Ám 15 évig hiába kilincseltek a győztes hatalmaknál - süket fülekre találtak. Ekkor állt be e fordulat a feljövő Németországban reménykedve.

4)  Végül is a két Bécsi Döntés (1938, 1940) az akkori elcsatolt magyarság nagy részét az  idegen, ellenséges, másnyelvű és nagyobbrészt más kultúrájú és végleges felszámolásukra törekvő országoktól  jogosan az anyaországnak adta vissza s ezáltal megmentette. E szerződéseket a nyugati hatalmak, és még a Szovjet is, hallgatólagosan tudomásul  vették, s ellenük nem tiltakoztak - tehát nemzetközileg is érvényesek voltak. 

5) A II. Világháborút követő Párizsi Békediktátum (1947) a Trianoni békediktátumot állította vissza súlyosabb feltételekkel. Falukat csatolt Csehszlovákiához, Kárpátalját a Szovjet bekebelezte, eltűrte a visszacsatol területeken a kollektív bűnösség érvényességét, deportálások és genocídiumok végrehajtását, s a csonka országot még jóvátételek fizetésére kötelezték. Sztálinnak a diktatúrája alá került országgal politikai célja volt: a kommunizmus ráerőltetése.  Mivel a magyarság szabadságszerető nép volt - négy szabadságharccal a hátuk mögött a Habsburgok ellen: Sztálin félve ettől célja eléréséért  Magyarországot kicsivé, erőtlenné és leigázottá kellett tennie - amit meg is tett. A Párizsi Békediktátumnak azonban van egy végzetes hibája ugyanis a klasszikus nemzetközi jog nem fogad el érvényesnek olyan békeszerződést amelyet olyan ország ír alá mely idegen katonai megszállás alatt van!  Magyarország pontosan ilyen volt 1947-ben! 

   A nyugati hatalmak ezt tudva  kényszerítették Magyarországot, hogy 1990 után kétoldalú alapszerződésekben  ismerje el az 1947-ben ránk kényszerített mesterséges határokat, s még egyszer a magyarság kollektív büntetését. Azonban ezeknek a gyengéje, jogtalansága  és tarthatatlansága magában a párizsi szerződésben van. Olyat erősíteni meg mely önmagában is jogtalan – nemcsak szánalmas, de abszurd is!

   Miután 1990 óta a magyar kormányok vállalták a párizsi diktátum fenntartását, s miután az ennek fejében megígért de  lényegében nem történt alapvető változás a határon túli magyarok helyzetében, sőt felerősödtek a megsemmisítésükre irányuló törekvések –, mindebben az eddig követett magyar külpolitika kudarca lett nyilvánvaló. Ezt az utat felelős magyar kormány tovább nem követheti, hiszen ez a nemzet öngyilkossága lenne.

6) Az új nemzeti külpolitika nem lehet más mint a párizsi békediktátum felülvizsgálatának hivatalos kérése egy új magyar kormány által legalább az alábbiak alapján:

a) A szerződés diktátum volta,

b) idegen ellenséges megszálló hatalom alatt történő aláírattatása,

c) A szerződésben a megszálló ellenséges hatalom politikai céljainak való magyar alávettetés,

d) Az 1990 óta követett békülékeny magyar külpolitika nyilvánvaló kudarca, amely még az elszakított nemzetrészek területi autonómiájának az ígéretét sem tudta soha, sehol elérni,

e) Az 1990 óta is folyó, többségében az Európai Unión belül folyamatosan elkövetett kulturális, gazdasági és politikai magyarüldözés olykor más eszközökkel de töretlenül folytatott gyakorlata, mely szerves része az 1920 óta folyó magyarellenes politikának.  

   7) A trianoni és a párizsi békediktátumok felülvizsgálata legalább hét alapon lehetséges:

a) Mindkét diktátum jogtalanságainak alapján mely a magyar nemzetet igazságtalan, jogtalan és már kétszer elfogadhatatlan kollektív büntetéssel súlytotta, ami a magyar nemzet egyharmadát önkényesen idegen kultúrájú és ellenséges hatalmak uralma alá kényszerítette. Ez a 21.-ik században elfogadhatatlan.

b) Ezeknek a magyar tömböknek különböző praktikákkal,  folyamatosan történő megsemmisítésére irányuló ellenséges politikának tényekkel való dokumentálása alapján, ami miatt is mai uraik elvesztették a felettük való uralkodás jogát.

c) A magyar megbékélésre irányuló külpolitika állandó kudarcának bemutatása alapján.

d) Az 1938-ban és 1940-ben megkötött Bécsi Szerződéseknek akkori nemzetközi elfogadottsága alapján, mely tűrhető nemzeti határokat állított, s igazságos volt mert magyar tömböket juttatott vissza a megcsonkított magyarsághoz – egyébként a felek nem írták volna alá.

e) Annak alapján, hogy a trianoni békediktátum egyik alap oka megszűnt mivel Németország bekerítése mára oka fogyottá vált. Éppen úgy a párizsi diktátumot létrehozó, a Szovjet nyugati hatalmi törekvései és politikai ambíciói már régen összeomlottak a Szovjetúnióval. Viszont ezeknek súlyos következményei Magyarország tekintetében még mindig érvényben vannak.  Mára oka fogyottá vált az új országokat magyar népességgel, területekkel és javakkal erősíteni – ki ellen

f) Annak kimutatása, hogy ennek agyonhallgatása, szőnyeg alá söprése, a magyar nemzettel a lehetetlent, igazságtalant és abszurdot akarja újra elfogadtatni, ami a 21.-ik században irreális, lehetetlen és nem járható út.

g) Kimutatása annak, hogy ez mindig is és mai is megoldatlan probléma volt és maradt és mérgezi a Közép-Európai politikai életet.   

Mindezek alapján az új magyar külpolitika kiindulási pontja az 1941-es határoknak újra való helyreállítása kell, hogy legyen, ami nemzetközi szerződésekkel történt és még Magyarországnak a II. Világháborúba való lépése előtt. Ennek beindításának előfeltétele hármas:

1) Erős Magyarország felépítése, s a magyarság öntudatra ébresztése. 

2) A világ nemzeteinek felvilágosítása,

3) A nemzetközi politikát irányító szervezetek meggyőzése. Várható, hogy mindez elkerülhetetlenül vihart fog kavarni, hiszen semmi sem olyan drága mint a tévedésből, vagy igazságtalanul, vagy más kifosztása révén megszerzett javakhoz tíz körömmel való ragaszkodás. 

A Bécsi Szerződések ignorálása, csak azért, mert német és olasz szponzorálással történt - elfogadhatatlan. Ilyen alapon nem lehetett volna élenjáró német tudósokat alkalmazni a győztesek hadiiparában. Éppen így nem lehetett volna Szlovákia és Horvátország függetlenségét elismerni néhány éve – arra hivatkozva, hogy azokat először a hitleri Németország tette lehetővé. A történelmi Magyarország helyreállítására való törekvés ma már lehetetlen, hiszen mindkét fent említett független államot nemzetközileg elismerték, s Magyarország is.

Következésképpen jelenleg nincs olyan nemzetközi szervezet vagy bíróság, amely ezt kétségbe vonná, vagy eltörölné. Egyetlen lehetséges kiindulási pont maradt a hatalmi szóval ignorált, ám akkor aláírt és nemzetközileg elismert Bécsi Szerződések.