Egy másik fényes jövő

Nemrég írtunk a futurisztikus képeslapok divatjáról a 20. század elején, amerikai, német, francia és magyar példákkal szemléltetve őket. Azt is említettük, hogy ezeket gyakran valamilyen élelmiszer dobozába csomagolták, arra buzdítva a vevőt, hogy gyűjtse össze a sorozat valamennyi darabját. A műfajnak a fototelegraf.ru oldalon közzétett orosz példáin pontosan erről van szó. A nyolc képeslapot az az Einem édességgyár helyezte el süteményesdobozaiban, akinek plakátját korábban már közöltük, igaz, ott egy egészen másfajta jövő kontextusába illesztve. Ugyanakkor mégsem mondhatjuk, hogy a kétféle jövőkép gyökeresen kizárná egymást. Az Einem elég bölcs volt ugyanis, és a képeket más országokkal szemben nem a 20. század második felére datálta, hanem egészen pontosan 2259-re. És hát ki tudja, nem sikerül-e tényleg kiigazítani addig a 20. századi fejlődés előre nem látott anomáliáit?


A 2259-es dátum felveti, hogy az első kép szövegének 1914-es datálásával szemben a képek talán inkább 1909-ben vetítettek előre egy pontosan 250 évvel későbbi jövőt, ami megfelelne a műfaj 1905-1910 közötti európai divatjának. A képek nem montázstechnikával készültek, mint nyugatabbra, hanem kézzel rajzolták őket, de számos elemet átvettek a nyugati sorozatokból: a jellegzetes függővasutakat, az áramvonalas autók közötti összeütközéseket, az alacsonyan szálló magánrepülőket. Ugyanakkor felbukkannak már azok a monumentális toronyházak is, amelyek tényleg megvalósulnak majd az 1930-as években. A város karakterét adó jellegzetes történelmi motívumok azonban kétszázötven év múlva is érintetlenül állnak majd. Moszkva és a cári gárda örök.

„Lubjanka tér. Az ég kékjét a magasan szálló repülőgépek, léghajók és függővasutak fénylő vonalai tarkítják. A híd alatti térről indulnak a Moszkvai Metró hosszú szerelvényei, amelyekről 1914-ben még csupán beszélgettünk. A metró hídja fölött egy csapat derék orosz lovaskatonát látunk, akik még a mi időnkből őrizték meg ragyogó kinézetüket. A kék levegőégen felfedezhetjük az Einem társaság áruszállító léghajóját, amely Tulába repül egy szállítmány csokoládéval a helyi kiskereskedések számára.”

„A Moszkva folyó. A hatalmas kereskedelmi kikötő áttetsző mély hullámain hatalmas szállító- és kereskedelmi hajók, és sokemeletes utasszállítók úsznak. Az egész világ flottája, mégpedig kizárólag a békés célú, minthogy a hadihajókat a hágai világbéke-konferencia után leszerelték. A nyüzsgő tömegben a földgolyó valamennyi népének viseletét felfedezhetjük.”

„A Kreml még mindig gyönyörű, s vén fehér falával és arany kupoláival tündérmesék benyomását kelti. A Moszkvoreckij-hídnál azonban már a kereskedőtársaságok, trösztök, szervezetek, szindikátusok és mások hatalmas új épületeit látjuk. Az égboltot a függővasutak kecses ívei tarkítják. S a rakparton felrepülni készül egy könnyű hidroplán.”

„Színház tér (Tyeatralnaja). Az élet ritmusa százszorosára gyorsult. Mindenütt lüktet a kerekes, szárnyas, propelleres és más járművek forgalma. A Mjur és Meriliz (Muir és Mirrielees) áruház, amely már 1846-ban is létezett, mára mesés arányúra nőtt, s főbb részlegei közvetlen kapcsolatban állnak a légivasutakkal. A híd alól számos motor gördül elő.”

„A Vörös Tér. Repülőgépek zúgása, villamosok zakatolása, kerékpárok kürtjei, autódudák, motorok dübörgése, a járókelők kiáltozása. Minyin és Pozsarszkij emlékműve. Középen rendőr áll a kardjával. Megrettent gyalogosok menekülnek a Lobnoje mesztóra. Így lesz ez 200 év múlva.”

„Péter-park. A fasor felismerhetetlenül megnövekedett. A régi Péter-palotát restaurálták, s a Nagy Péter-kor múzeuma kapott benne helyet. Mindenütt ragyogó szökőkutak ontják vizüket. A mikróbáktól és portól tökéletesen megtisztított levegőben léghajók és repülők úsznak. A 23. század színes viseletébe öltözött tömeg ugyanott élvezi a természet szépségét, ahol annak idején nagy-nagy-nagy-nagyszüleik is tették.”

„A Központi Pályaudvar. A tél épp olyan, mint kétszáz évvel ezelőtt volt, s a hó is éppolyan fehér és hideg. A Földi és Légiutak Központi Pályaudvarán érkezők és távozók ezrei haladnak át, s minden rendkívül gyorsan, kiszámíthatóan és kényelmesen történik. A föld és a levegő egyaránt az utasok rendelkezésére áll. Akik úgy kívánják, a telegram gyorsaságával utazhatnak.”

„2259 egy tiszta téli napja. A „régi” vidám Moszkva egy sarka. A jó öreg Jar étterem még mindig a moszkvaiak szórakoztatására szolgál, ahogy immár háromszáz éven át. A kényelem és szórakozás kedvéért a Szentpétervári sugárutat teljes egészében kristálytiszta jégtükörré változtatták, amelyen villámsebességgel repülnek, siklanak a kecses, gazdagon díszitett hómobilok. Moszkva a 23. században is hű hagyományaihoz.”

http://wangfolyo.blogspot.com/2012/04/egy-masik-fenyes-jovo.html