Mészáros Sunyó napi képes jegyzeteiből

Mészáros Sunyo barátom a facebook-on immár több éve minden áldott nap valamiféle kultúrcsemegével kényezteti az olvasóit. Vele való megegyezéssel a napi jegyzeteinek nálam is helye lészen, több-kevesebb rendszerességgel és válogatott témában, nem feltétlenül követve az ő napi aktualitásait.

A nászéjszaka legfőbb kötelezettsége

Jó reggelt, szép napot, aranyos Lányok, kedves Fiúk! A tegnapi ünnepi dolgozatomban éppen csak megemlítettem, de részleteiben nem tértem ki a II. Rákóczi Ferenc, Kőrösi Csoma Sándor és Csurka István mellett ugyancsak szülinapos Báthory Zsigmond esetére. (Jelzem: ő tényleg y-nal írja a nevét a gyakorta í-s Báthoriak mellett.) Mai történetem lényege: Báthory Zsigmond (életéről röviden a képaláírások között szólok) 1595-ben házasságot kötött Habsburg Mária Krisztierna osztrák főhercegnővel (1574–1621), csakhogy ők a házasságot sohasem hálták el, így végül a frigyet VIII. Kelemen pápa 1599-ben felbontotta. Mai írásom lényege a házasság, jelesül az "el nem hált házasság" - ezen fogalom mostanság ugyanis már nem igazán ismeretes. Főleg nem válóok Azaz: a fene se tudja... Arról van szó, hogy a katolikus egyházjog szerint a házasság olyan életközösség, amely az egész életre szól - és persze a házasfelek javára van: a gyermeknemzésre illetve a -nevelésre irányul. Jelesül és konkrétan: ennek a szentségnek a különleges volta, hogy azt sem az egyik fél döntésével, sem mindkettőjük közös megegyezésével nem lehet felbontani. Azonban kivételes esetben mégis lehetőség van az Isten előtti házasság felbontására. Ennek két esete lehet: az érvényes, de nem szentségi házasság, illetve az el nem hált szentségi házasság. Ez utóbbira koncentrálva idézem a Katolikus Lexikont: "Az el nem hált házasság (latinul non consummatum) érvényesen megkötött, de nemi aktussal be nem teljesített házasság." Őszintén szólva ritkaság, hogy a katolikus egyház ennyire konkrétan a nemiségre koncentrálna, éppen ezért érdemes tovább böngészni a már említett lexikon cikkét. Íme: "A hatályos Codex az elhálás megvalósulásához (az emberi személy egészét tartva szem előtt) megkívánja, hogy a házastársi cselekedet emberi módon menjen végbe. Nincs tehát elhálva az a házasság, amelyben ez például csak erőszakkal, részegen vagy kábítószer hatása alatt történt meg." Az elhálás megtörténtének biológiai feltételei - írja a Katolikus Lexikon - az egyházi joggyakorlat szerint a merevedés (erectio), a legalább részleges behatolás (penetratio) és a magömlés a hüvelyben (eiaculatio in vagina). Nem szükséges viszont hozzá az, hogy a férfinak megtermékenyítésre alkalmas "magva" (verum semen) legyen. Ez utóbbi alapelvet a Hittani Kongregáció 1977-es határozata általános érvénnyel le is szögezte. Természetesen a házastársi aktusnak a felek között az érvényes házasságkötés UTÁN kell végbemennie. Nincs tehát elhálva azok házassága, akik egymással csak a házasságkötés ELŐTT éltek szexuális életet. Ha a házasságkötés után a felek együtt laktak, az elhálást vélelmezzük mindaddig, amíg ennek ellenkezője be nem bizonyosodik. Ez ellen a jogvélelem ellen az el nem hált házasság alóli pápai felmentésért folyó eljárás során bizonyításnak van helye. Hogy valami (jelesül a konkrét nemi aktus) meg nem történtét miképpen kell vagy lehet bizonyítani, arra vonatkozóan nem találtam magyarázatot. Leszögezhetjük tehát, hogy a nászéjszaka hivatalosan is elengedhetetlen része a házasságnak. …pedig eddig már-már azt hihettük, hogy a nászéjszaka önmagában nem kötelező, hanem csakis a mi örömünket szolgálja. Hát nem. Az égiek is örömüket lelik benne!… Szép napot Mindenkinek! A Lányoknak puszi, a Fiúknak parola:))

Somlyai Báthory Zsigmond (1572-1613) erdélyi fejedelem, Báthory István lengyel király unokaöccse.
Apja még halála előtt, 1581 májusában a kolozsvári országgyűléssel erdélyi vajdává választatta a kilencéves Zsigmondot, melyet Báthory István is jóváhagyott.
Huszonkét évesen, 1594 végén Bocskai Prágába utazott, s ott Rudolf császárral törökellenes szövetséget kötött.
A szerződés értelmében a császár elismerte a Zsigmond és utódai birtokolta Erdély függetlenségét, az erdélyiek által elfoglalt terület Erdély részévé válását.
Pecsételésként Zsigmond birodalmi hercegi címet kapott, és a szerződés végső jóváhagyásaként feleségül vette Habsburg Károly főherceg leányát, Mária Krisztierna főhercegnőt.
Csakhogy a házasságot sohasem hálták el, ezért VIII. Kelemen pápa 1599-ben felbontotta.
Több feljegyzés szerint az el nem hálásnak Báthory Zsigmond homoszexualitása volt az oka - de nagyobb kihatása van annak, hogy a dinasztikus házasság végülis zátonyra futott, és botrányosra sikeredett.
Ráadásul Mária Krisztierna nem volt hajlandó új házasságot kötni, hanem 1607-ben kolostorba vonult.
Más vélekedés szerint azonban Báthory nem volt homoszexuális, hanem ifjúkorában elkapott egy nemibetegséget (egy prostituálttól), akivel unokatestvére, Báthory Boldizsár révén ismerkedett meg.
A betegség miatt impotens lett.
Zsigmond egyébként az eseményekért Boldizsárt okolta, akinek sohasem bocsátott meg.

Mikszáth Kálmán katolikus körökben ugyancsak sokat vitatott, Különös házasság című regényében is sz esik a kulcsfontosságú házasság el nem hálásáról - de a bizonyítás nem egyszerű.
A híres mű egyik nagy kérdése éppen a házasság felbonthatatlanságáról szól…
Dióhéjban a történet ide vonatkozó része.
Buttler János gróf betér báró Dőry István kastélyába.
Az ebéd után a vendéglátó leánya, Mária rosszul lesz, s az apa ekkor tudja meg, hogy lányát a helybeli plébános elcsábította.
Elhatározzák hát, hogy a botrányt elkerüljék, a leányt férjhez adja Buttler Jánoshoz.
A leányt teherbe ejtő bűnös pap, Szucsinka plébános a kastély egyik szobájában „összeadja” Dőry Máriát és Buttlert: amikor az ifjút elnyomja az álom, egy felvonószerkezettel Dőry Mária szobájába juttatják, s a szobába lépő cselédek segítségével a házasságot elháltnak tüntetik fel.
Buttler pert indít a házasság érvénytelenítésére.
A Szentszék – mint a per tárgyához nem tartozó témát – nem vizsgálta meg a leány előéletét, és a vitatott házassági tanú jelenlétét is bizonyítottnak látta. Így csak azt vizsgálta meg, hogy kényszerítették-e a grófot a házasság megkötésére.
A semmisségi kérelem elutasítására a legfőbb indok az volt, hogy 1792-től 1827-ig a három válóper során Buttler egyszer sem támadta meg a házasság érvényességét - ezért a Szentszék a házasságot 1831-ben érvényesnek nyilvánította.
Buttler Rómába akart fellebbezni, de az érvényességet kimondó két szentszéki határozat után a kánonjogi szabályok ezt nem tették lehetővé.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarországon az 1970-es évek elején az élettársi kapcsolatok aránya az összes család százalékához viszonyítva 2,1 százalék volt, 2001-re ez 9,5 százalékra, 2005-re pedig tíz százalék fölé emelkedett.
Bár a statisztika azóta is a házassági hajlandóság csökkenését mutatja, a felmérések szerint a magyar társadalom többsége továbbra is házasságpárti.
Az élettársak jogi fogalmát a Polgári Törvénykönyv határozza meg, ám vitás esetekben a bírói gyakorlat annak ellenére is vizsgálja a felek között szexuális kapcsolat meglétét, hogy ez nem feltétele az élettársi kapcsolatnak.
Ilyenformán kijelenthetjük: az elhálásnak bizonyos szinten a polgári életben is fennmaradtak a hagyományai.
Kiegészítésül: az Alkotmánybíróság 1995-ös döntése óta az élettársi kapcsolat nem csak különnemű, hanem azonos nemű személyek között is fennállhat.

A leggyakoribb válóokok között az el nem hált házasság gyakorlatilag nulla gyakorisággal szerepel.
Íme egy németországi felmérés alapján a jellemző és egyben leggyakoribb válóokok:
1. A pár gyakorlatilag külön élt - 37%2. A házastársak túlságosan különbözőek voltak - 30%3. Az „adni és kapni”-elv nem ugyanolyan mértékben érvényesült a házastársak esetében - 26%4. Nagyon eltérő volt a felek szabadság- és közelség-igénye - 26%5. A partnerek nem tudtak egymással beszél(get)ni - 23%6. Valamelyik fél megcsalta házastársát - 21%7. A szexuális élet megromlott - 19%8. Nem voltak közös célok - 17%9. Hiányzott a kölcsönös támogatás - 16%10. A házastársak egyike valaki másba szeretett bele - 15%

Pages

lellemese